Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Mitzbán monda
[Pósházi János, 1673. Pünkösd havának 29. napján] „Az előtt négy száz-egynéhány esztendőckel, negyedik Bela Magyar Király idejében, nagy dühösséggel öt száz ezred magával, akkori Tatár Báthus nevű király, egész Magyar Országot el-borítván, és dühösképpen rabolván, égetvén, pusztítván azon király a' Sajó vize mellett, azon pogánysággal, meg-harcolván, Istennek csudálatos ítéletiből megverettetett, Uraknak, Ersekeknek és egész hadainak nagyobb részént való el-veszésével; melly miá Országában meg nem maradhatván, idegen Országokra, elsőben Austriában, az hol-is akkori Herczegtől meg-fogatván, nagy saczczon bocsáttatott-el; innét az Adriai Tenger szigetiben bujdosván, három esztendeig, mind addig, az Pogány Tatárok, az egész földet el-bírván, megszámlálhatatlan ezer Magyar veszedelmével magok dühötségeknek eleget nem töttek volna. Azonban penig a' számkivetett Király, mind az akkori Romai Császárnál, mind több keresztyén Királyoknál, Fejedelmeknél, és Herczegeknél segítség szerzésben fáradozott, kik igaz keresztyénségektől viseltetvén, számossan mind Olasz, mind Francia, mind Német Országból, szép seregekkel, olly számkivetésre, és nyomorúságra jutott keresztyén Királynak, és egész keresztyénségnek dicséretes Bástyáinak, Magyar Országnak, ocsmány kéz alól való fel-szabadítását, magok hazájában, csendes nyugalmoknál nagyobbra becsülvén, a' Királyt Országában bé-kísértek; az pogányt csak jöveteleknek hírével is el-rettentvén; melly nevezetes Herczeg és Groff személyeknek némely részei, úgy mint: Carlovitsoknak, Beriszloknak, Zluniaknak, Barcsaiaknak, Frangepánoknak és többinek is elei, azon hálaadó Istenes Király által, behozatván az országban, itt sok ellenségei ellen s nevezetesben, tatár és Austriai nép ellen, dicséretes viaskodások által győzedelmeskedtek, és mind addig nem szűntek, míg azon Királyt székiben nem állatták; melly jó magok viselésekért, és keresztyéni erős viaskodásokért, sok királyi ajándékokkal, várakkal, Tisztekkel, kincsekkel gazdagon remuneráltak is. Azok között egy híres vitéz, Groff Mitzbán Simon nevű Úr-is; idegen országokból azon számkivetésre jutott így király mellett fel-kelvén, Istenéhez, s keresztyénséghez való buzgó szeretetitől viseltetvén; a' királynak sűrű hivatallyára vitézi módon felkészülvén, Lásd: NAGY Iván 1857. 128-129. p. Bocskay család címszó alatt, illetve lásd: BUDAI Ferenc II. 1805. 700-701. p.