Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A Micbán monda magyar fejlődési fázisai
gyomány Bocskai István személyében töltődött fel újabb vonásokkal 93 , keltve életre - de egyben folytatva is - a korábbi hagyományt. A monda néphagyománybeli újraéledésével kapcsolatosan azonban meg kell jegyeznünk, hogy a nép - mindkét részről - a személyeket egyfajta isteni kiválasztottság, és természetfeletti erő birtokosának tartotta. BUNYITAY Vincze - a genealógus szemszögéből vizsgálva a monda lehetséges alapjait - szintén erre a következtetésre jutott: „Mikor, mi okból keletkezett Micz bán egyívású hét fiának mondája? azt ma már alig lehetne biztosan kimutatni. Csak sejthetjük, hogy Bocskay Istvánnak nevezetes férfiúvá, fejedelemmé létele szolgáltatott rá alkalmat. A felfogás, hogy rendkívüli férfiak nem származhatnak közönséges halandók módjára, ... Annyi bizonyos, hogy a kérdéses monda Bocskay István fejedelem korában, s az ő nevével kapcsolatosan tűnik fel." 94 Hogy miként kapcsolódik a monda elsődlegesen a Bocskai családhoz és legfőképpen Bocskai Istvánhoz -, azt kellően csak azon hagyományozódási módból vezethetjük le, mely szerint a népi tudatformálódás mindig valamilyen, őt közelebbről is érintő eseményhez kötődik. Az események, pedig mindannyiunk előtt ismeretesek, nevezetesen itt a Habsburg-ellenes harcokra gondolunk. Melyek egyrészről a rendi, másrészről a vallási jogokért folytak, amely küzdelmek élére a „fejedelmi tanácsúr" Bocskai István állt. 95 A fejedelem ez irányú tevékenysége az emberek emlékezetében is mélyen bevésődött, így hagyományaikban is, mint az isteni küldetés képviselőjét, a szabadságharcos hős megszemélyesítőjét láthatjuk. A fentiek alapján az alábbiakban rajzolhatjuk meg a monda felépítését: I. A hajdani vegetációs hagyomány, mely Európában különböző családok eredetmondájává vált, kapcsolatos a vegetációs hős alakjával, mely a korábbi asztrál mítoszok hagyományába mutat. II. Az országot fenyegető pogány veszedelem ellen fellépő keresztény lovagok harca. Magyarországon a XVI-XVII. században ez a hagyomány jelen esetünkben Simon comes személyéhez kapcsolódik, aki a pogányokkal (a sárkánnyal) vívott küzdelmekben - mint keresztény, (sárSoÓS Elemér a genealógia felől közelítve meg a témakört, csakúgy arra az álláspontra jut, hogy a Micbán monda Bocskai István nevéhez kapcsolva jelenik meg. Lásd: SOÓS Elemér 1890. 45. p. Lásd: BUNYITAY Vincze 1889. 30. p. NAGY László 1983. 58. p.
