Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Bocskai címere és a Micbán „leszármazók”

vető nyíl szúrja keresztül. Az adománylevélben névszerinti felsorolást kapott a rokonság is, akik használhatták a fentebbi címert, de a felsorolásban nem találunk egyetlen Bocskait sem!

82 SoÓS Elemér már árnyaltabban fogalmazva a következőket állítja: „A nemzetségek, melyek Chapi Andrással egyidőben kaptak címert, a következők: Chapi, Széchi (Gál) Agócsi, Zerdahelyi, Struthei (Zirthey, Szürthei), Soós, Bochkay."

83 Mint a fentebbiekből is kiderül ezek a családok egyidőben kaptak oroszlános címert, de nem minden, magát Simon comestől származónak valló család használta ugyanazt a címert, mint a Chapiak. Ezt egyébként Soós is megjegyzi: „A temérdek Bochkay-féle czímer között, pénzeken, pecséteken stb. valamennyi oroszlán elnyomorodott helyzetben, illetve nem szigorúan a heraldika szabályainak megfelelően található, tehát nem fennálló, sem «gradiens», hanem mindig ülő helyzetben." Az oroszlán testhelyzetének eltérő voltán kívül még több különös eltérés is tapasztalható a fejedelem által használt címereken. A legfőbb eltérés, hogy a címerképen lévő oroszlánnak sem a szemén, sem az arcán nem hatol át nyílvessző, hanem azt - egyet, vagy többet - jobbjával feltartja, és még nem is szóltunk a saját farkába harapó kígyó jelképéről, melynek jelentéstartalma meglehetősen eltér a Sárkányrend sárkányának keresztéit viselő formájától és értelmezésétől. Ezek az eltérések tökéletesen kivehetők mind fejedelmi címerein, mind pecsétnyomatain ! Bocskai István 1605-ös, és 1606-os fejedelmi pecsétje Siebmachernyomán FEJÉRPATAKY László 1883. 3. sz. SOÓS Elemér 1885. 3. szám.