Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kismarja vagy Kolozsvár?

máról, melyben szintén említés tevődik arról, hogy a család őse a hajdani Micbán volt.

67 Ezek után nézzük milyen történeti azonosságokat találtak a kutatók — a mondai Micbán személyét keresve - a fentebbi családok ősei tekintetében, és lássuk, hogy azok mindig megfelelnek-e a mondabeli hetes számmal. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a genealógiában majdnem mindenki csak e mondai „hetes számot" keresve vélte megtalálni a mondai eredet valós gyökerét. Arra azonban senki sem gondolt, hogy a hajdani - az egyetemes kultúra - ikrekről szóló mondájának eredete nem történelmi alapokon nyugszik, hanem attól mélyebben gyökerezik, és azt a nép kollektív tudatában kell keresni. Egyedül HELLER Bernát tanulmányában véljük kicsengeni azt, hogy a Micbán monda rejtélyét a Bocskai családban, de legfőképp Bocskai István fejedelem élettörténetében kell keresnünk.

68 De erről majd később szólunk! A genealógusok közül elsőként NAGY Iván foglalkozott a Micbán monda esetleges leszármazási bizonyításával. Kiindulásként Alvinczy Péter lelkész - Károlyi Zsuzsanna Bethlen Gáborné fölött tartott - gyászbeszédét véve

69

, arra a megállapításra jut, hogy a Bocskai család a Boksa nemzetségből (de génère Boxa) vette eredetét, melynek törzse Simon Michbán volt, kinek nejének hét gyermeke született.

70 Michbán hét fiaként Tamást, Boksát, Dienest, Detrét, Simont, Györgyöt, Demetert nevezi meg.

71 CORNIDES Dániel 1782. 154-155. p., illetve lásd még: IMRE Mihály 1987. 35. p. „Azt hiszem, a Miczbán-monda is hasonló népetymologiából származik. Azon hét család közül, a mely állítólag Miczbántól ered, hatalmasan kiemelkednek a Bocskaiak. " Lásd: HELLER Bernát 1909. 72. p. NAGY Iván 1857. 128-129. p. Lásd: NAGY Iván 1857. 128. p. Bocskay család címszó alatt., ide lásd még: BUDAI Ferenc 1804.1. 440-441. p. Bocskai István, Zemplén vármegye főispánjának címerképe szerdahelyi sírkövén