Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A rejtélyes „Bocskai-zászló” és a szoboszlói címer
Az 1848/49-iki szabadságharcz számos csataterén is ott lobogott a kis Bocskay-zászló Fekete Péternek, a régi hajdú-kapitánynak egyik dédunokája kezében, alatta pedig 240 lovas vitéz szolgált, fele részben szoboszlai, fele részben pedig a többi öt hajdúvárosból. Ezeket az önkéntes lovasokat, mivel tetszés szerint maguk szerelték fel magukat, s a színes pántlikát kalapjaiktól, valamint a sallangot lószerszámaiktól nem kímélték, a nép «czifra lovasok»-nak nevezte el, s még máig is így emlegetik őket. E derék czifra lovasok aztán kivált a délvidéken, de sok más csatatéren is becsülettel meghordozták az ősi Bocskay-zászlót s Szent-Tamásnál kaptak is rá egy nehéz, nemzeti színű szalagot 605 , mely szintén megvan most is." 606 Ellentétben a fent írottakkal, az 1895-ben még meglévő nemzetiszínű szalag az idők folyamán a zászló egyéb kellékeinek a sorsára jutott, nyomtalanul elveszett. Mielőtt azonban a sok vitát kiváltó zászló- és az ahhoz kapcsolódó jelképrendszer-értelmezésekről szólnánk, felvetődik a kérdés, hogy ezen „értelmezések" tudatos, vagy tudattalan félremagyarázások, esetleg „csak" elhallgatások eredményeként születtek-e? A címer és a zászló „átírási folyamatának" ismeretében azt kell, hogy mondjuk, a magyar nép ősidőktől fogva ismert jelképrendszerének, ezzel együtt identitástudatának a kiirtására való törekvések az idők során tovább folytatódtak, amelyek nem fejeződtek be a bécsi békekötéssel sem. Természetesen azt sem zárhatjuk ki, hogy e folyamat annak a „tudományosságnak" az eredménye, amelyben egyes kutatók szolgaian másolva egymás „eredményeit" - természetesen az elődök hibáit a saját, „új kutatási eredményeikkel" - bővítve az 1970-es évekre odáig jutottak, hogy a címerre, és annak jelentéstartalmára már - maga az adományozó fejedelem - Bocskai István se ismerne rá. így a következőkben végigjárjuk azokat a stációkat, amelyek során világossá válik az „átírási folyamat". Minden újabb értelmezés ismertetése során csak azokat az elemeket emeljük ki, amelyek az eredetitől eltérést mutatnak, és ezekből majd csak a végén vonjuk le a megfelelő következtetéseket. Feltehetően több szalagot is aggathattak a zászlóra. Ezek közül az egyik elkészítéséről Szoboszló városi közgyűlése - 1849. május elsején - Kiss János „rendes hadnagy" elnöklete alatt határozott, melynek felirata a következő volt: „Ezen ősi zászlót az 1848. évben kezdődött magyarhoni szabadsági háborúban az önkéntes Hajdú nemzetőrség lovasosztálya félévig lobogtatta." Közli: JUHÁSZ Imre 1999. 85. p. Szívós Béla 1895. 179. p.
