Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A török szultán által adományozott koronáról
A különböző véleményekről Bethlen Farkas is megemlékezett: ,,...a' Koronát, mellyet némellyek valamelly Perssiai Királyénak, mások a' Görögökének állítanak lenni". Ezzel szemben Istvánffy más véleményen volt: ,,a' Törökök azt a' hajdani Konstántzinápolyi Császárok', vagy pedig Bolgár-országi uralkodó Herczegek' néhai koronájának mondották; még is bizonytalan, miféle és honnan került légyen." 568 A korabeli levelezésekben előforduló adatok, mind görög koronának mondják. 569 A hivatalos álláspont szerint a korona valószínűleg Bocskai számára készült, de ha az korábban is meg volt, akkor sem lehetett régebbi XV-XVI. századinál. Ugyanakkor még ma is sok a kérdőjel Bocskai koronáját illetően, melyet maga THALLÓCZY Lajos is feltett: Ha a szultán készíttette a koronát, akkor miként kerülhetett rá a kereszt? Egy régebbi koronát újíttattak meg? Vagy éppen maga Bocskai tétette rá a keresztet? 570 A kérdések továbbra is nyitottak, melyekre csak egy újabb - az évforduló kapcsán még inkább időszerű - koronaelemzés adhatná meg a választ. Mielőtt azonban Bocskai másik koronájáról is szólnánk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a korona jelképi, és eszmei utóéletét sem. Kiemelten kell kezelnünk azt az országosan is egyedülálló történeti emlékünket, amely szoros összefüggésben áll a valódi korona eszmeiségével, sőt annak még évszázadokkal később jelentkező hatásával is. Ezen eszmeisége folytán került - az országban egyedülállóan - a hajdúböszörményi főtéren álló Holló Barnabás által 1906-ban 571 készített Bocskai szobor talpazatára is a fejedelem koronája. JANKOWICH Miklós 1828. 1665. p.; 1662. p.; ide lásd még ISTVÁNFFY Miklós 1962. 473. p. A korabeli levelezésekben előforduló eseteket idézi: THALLÓCZY Lajos 1884. 170. p. THALLÓCZY Lajos 1884. 178. p. A szobor felavatásának napján Weszprémy Zoltán a következő beszéddel nyitotta meg az ünnepi közgyűlést: „...Habár Bocskay az egész Magyarországé volt, mégis a legtöbb just hozzá az általa alapított hajdú városok formálhatják. A hálás hajdúság most szobrot emelt a nagy fejedelemnek, hogy némiképen lerója az iránta viseltetett örök háláját. Bocskaynak nagy szelleme védjen meg bennünket hazánk nagygyá tehetésére irányuló küzdelmeinkben, amiként egykor vitéz kardja védelmezte meg őseinket." Itt kell úm. csak széljegyzetben utalnunk a néphagyományban kialakult ún. esőcsoda motívumára, mely az ősi hagyomány szerint mindig a kiválasztott megsegítésére, vagy annak emléke kapcsán jelentkezik, mint „természeti jelenség". Az erre vonatkozó példák közül csak arra az eseményre „esőcsodára" emlékeztetünk, mikor a Bocskai földi maradványait kísérő menet a fejedelem szülőhelyére, Kolozsvárra érkezett. Ennek sorába kapcsolható a hajdúböszörményi Bocskai szobor felavatását követő felhőszakadás emlékének motívuma is: „A szobor leleplezésének ünnepélye
