Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Bocskai István síremléke

A Bocskai sírjára vonatkozó két forrás látszólag ellentmond egymásnak, miszerint az egyik János király fia mellé, a másik szerint nővére, Bocskai Erzsébet mellé helyezték el a fejedelem koporsóját. A síremlék helyének beazonosítása okozza a legnagyobb problémát, mivel a Szent Mihály egyházában eltemetettek sírkövei majdnem mind elpusztultak, így 1791-ben Szereday Antal

525 - gyulafehérvári prépost - az általa összeírt 33, és az ebből még meg lévő 12 között sem említi Bocskai síremlékét.

526 Külön érdekessége az összeírásnak, hogy az elpusztult sírkövek között sem említődik meg a fejedelem tumbája! Miért? Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy 1906-ban Boldisár Kálmán még úgy tudja, hogy Bocskai síremléke megmaradt.

527 BALOGH Jolán - a fellelhető források alapján - elkészítette a székesegyház XVI. századi sírköveinek jegyzékét, melyben említést tesz egy ún. „névtelen" vitézi sírkőről is.

528 Feltehetjük a kérdést, miként kerülhetett egy ismeretlen vitéz tumbája az erdélyi fejedelmek és előkelőségek temetkezési helyére? Lássuk, melyik síremléket is jelöli ezen fentebb említett „vitézi sírkő"! BALOGH Jolán nem véletlenül használta a síremlékre ezen kifejezést, hiszen ezen rumba egyike azon sírköveknek, melyeket valaha a három Hunyadi sírládájának tekintettek, nevezetesen Hunyadi László, Hunyadi János, és az ifjabb János király sírjainak.

529 Bennünket a „vitézi sírkő" megjelölése kapcsán - több okból is - a Hunyadi János kormányzóénak tartott sírkő foglalkoztat. Mielőtt rátérnénk a részletekre, nézzük magának a sírkőnek a leírását: „Középen áll a kormányzó emléke. Ennek anyaga is vörös márvány s lábtól való oldalát ép úgy, mint annak, egy hozzá nem illő fehér márványlap képezi, a mely kétségkívül a Kendi-czímeres kőhöz tartozott s azzal egy mester készítménye. Hadi emblémák vannak rajta a késő renaissance modorában, szépen és korrektül kifaragva. Szereday Antalról bővebben lásd: SZINNYEI József 1909. XIII. köt. 814-815. p. Közli: ENTZ Géza 1958. 168-173. p. Szereday Antal művének eredeti címe: Collectio continens tabulas vetustorum ac recentiorum monumentorum, quae in templo Alba-olim Juliensi, nunc Carolinensi in Transilvania sunt, fueruntque locata. 1791. „Nyugvóhelyét [értsd Bocskai] a többi régi gyulafejérvári fejedelmi sírokkal együtt a későbbi osztrák katonai erődítési építkezések alkalmával kegyetlenül megbolygatták, csak remek síremléke maradt meg." Lásd: BOLDISAR Kálmán 1906. 59. p. A fentebb említett vitézi sírkőhöz lásd: BALOGH Jolán 1985. 90-99. p. Lásd: VARJÚ Elemér 1899. 31-32. p.