Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A halotti menet útja, és a „csodás események”
A történeti kutatások alapján két helyszínről és „két" csodás eseményről is szólnunk kellene, melyeket nemcsak a nép, de a korabeli historikusok is megörökítésre méltónak tartottak. E kettő közül az egyik a Tokajnál történt tiszai átkelés lenne. Azonban nem véletlen a feltételes mód használata, ugyanis a történeti kutatás ezen a helyen - ma divatos szakszóval - csúsztatott! Ilyen esetekben vetődik fel a történeti, de inkább történészi hitelesség kérdése, amikor - az eredeti forrás helyett - többszörösen átvett adatokkal dolgozik a kutató. Bár esetünkben, nevezetesen LENCZ Géza történeti tanulmányában éppen arról van szó, hogy a tanulmány „színesebbé" tétele érdekében a történész - a történeti kutatás szempontjából is - meg nem engedhető eszközökhöz nyúlt. Összevont, időt és helyet! Melynek következtében a néphagyomány történeti hitelessége válik (válhat) - megjegyzem, minden ok nélkül - hiteltelenné. LENCZ Géza, a Bocskai haláláról írt tanulmányában Szepsi Lackó Máté krónikájára hivatkozva a következőket mondja a tiszai átkelés során tapasztalt „csodás eseményekről": „Hetedikén egy órakor délután átkeltek a Tiszán. Nem volt nehéz az átkelés. Csodálatos langyos idők jártak. Többször láttak január folyamán szivárványt az égen, kizöldült a bodza, virágzott az ebkapor, mintha kikeletet érezne, feltámadást hirdetne annak a sárban süppedező szekerén vitt fekete koporsó lakójának." 504 Azonban Bocskai néphagyományban fennmaradt alakjának nincs szüksége ilyen mondvacsinált szenzációkra! Arra éppen elég a tényeken alapuló mondai hagyomány is, amely szorosan kötődik a pénteki nap, a „dies Veneris" önmagában is csodálatos, természetfölötti, ugyanakkor determináló szerepéhez! így a két csodás eseményből csak egyet tartunk kiemelendőnek. Ez pedig, Bocskai földi maradványainak - hajdani születési helyéhez - Kolozsvárhoz kötődik. A kolozsvári esőcsoda Minden természetes lokálpatrióta törekvés ellenére 505 nem lehet kétséges Bocskai István születésének helye, melyet - a történeti források is egyértelműen megneveznek - ez pedig, Kolozsvár. Lásd: LENCZ Géza 1907. 86. p. Ugyanakkor Szepsi Laczkó Máté krónikájában e fentebb idézett jelenségeket 1607. január elsejére és hatodikára teszi. Ennek bizonyítására lásd az eredeti krónika szövegét: MlKÓ Imre 1855. 115. p. Gondolunk itt azon kismarjai néphagyományra, mely a fejedelem születési helyeként - a család őseinek temetkezési helyére utalva - Kismarját tartja Bocskai István születési helyének.
