Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Két év, két hónap két nap a „fejedelemségben”
KÉT ÉV, KÉT HÓNAP KÉT NAP A „FEJEDELEMSÉGBEN" Bocskai István halála kapcsán szólnunk kell, arról a hagyományról is, amely a fejedelem uralkodásának tartamáról, és idejéről tanúskodik 478 . E hagyomány ún. halmozott számossága mellett, tartalmi jelentése is nagyfokú hasonlóságot mutat - ha nem azonos gyökerekre vezethető viszsza 479 -, mint a nép körében már korábban is meglévő Szent István-hagyománykör hasonló motívuma. A kismarjai hagyományból merített, ugyanakkor vissza is hatott arra Habokai Márton kátéja, amelyben a következőket olvashatjuk: „Minekutána uralkodott volna mint Fejedelem két esztendőkig két holnapokig és két napokig 1606 esztendőben 29 Decemberben Kassa városában meg holt." 480 Azonban élesen külön kell választanunk ezen uralkodási korszak néphagyománybeli és hivatalos idejét. A fejedelemségben való törvényes uralkodást 1605. február 21 .-tői [Erdély fejedelme] számítjuk. Ez azonban csak egy év kilenc hónap és nyolc napot számlál, ezért nem lehet alapja a népi hagyománynak. Ha a Kassára hirdetett országgyűlés [1605. április 17.] harmadik napját tekintjük kiindulási alapnak [április 20.], akkor is csak egy évig, nyolc hónapig és kilenc napig uralkodott. 481 Vagyis a nép nem a hivatalos törvénybeiktatási időpontot tartotta Bocskai uralkodásának kezdetének, hanem Bocskai első győzelmét, az álmosdi csata napját [1604. október 15.]. Ez már közelebb áll a néphagyományban is említett időszakhoz. Bár számosságában nem egyezik meg vele, hiszen e periódus „csak" két év, egy hónap és tizennégy napot ölel át, de ezt a nép tudata könnyen áthidalta azzal, hogy a halmozott számosság erejével erősítse a fejedelem emlékét! A történeti kutatás is nyilvántartja Bocskai kétévi uralkodását, főként azon okból, hogy ezen időszaka a folytonos győzelmek sorozata. Lásd: JAKAB Elek 1894. 791. p. Az azonos számosság többszöri ismétlése a mágia erősítésének alapvető eszköze, mely bekerült a népi imádságok eszköztárába is. Ez utóbbihoz lásd: ERDÉLYI Zsuzsanna 1976. Közli: TAKÁCS Béla 1975. 25. p. Ide lásd még Segesvári Bálint krónikáját, melyben a következőket írja: „regnált csak kevéssel többet egy esztendőnél", egy későbbi kézírás az „egy" beírást „két", azaz két évre javította. Lásd: ERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK, IV. kötet. 169. p.