Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
A Bocskai énekek néprajzi vonatkozásai
BOCSKAYT KESERGŐ ÉNEK. [Decsy-codex] - 1607. September 30-káról. („Alia cantio.") Búdosolván én elmém, íme, mire juték, Mört mi királyunktúl mi megfosztatánk, Mi kedves atyánktól - az Bocskaitól, Ki jütt vala hozzánk nagy jó kedvébül. Vala ő nekie nagy híre neve, Midőn nemzetség közt nagy hire neve, Ki ez egész földön el kitérjede Noha némőllyektül szidalmaztatik. Iffjú szultán Mehmet őtet szerété: Mört levelében is atyjának irta, Hatalmas császár is mört azt választá Onokájának is mört magát vallja. Az möllyet Bocskay fiának monda Midőn barátságát nekie vallja, Hosszú életet is neki kívánja És hosszú életet neki kívánja. Immáron mitülönk mi fejedelmünk Megfosztaték tülönk egyik gyámolyunk: Az Kátai Mihály öleté azt meg Mört ő királyságát kívánja vala. De megadták neki az királyságot: Darabonként neki testét vagdalták, Koronája neki sok élös kard lőn Királyi ruhálya vérrel festött lőn. Temetése neki csudálatos lőn Az Katáménak, mört ki volt lőn (így) Hire-neve neki gyalázatos lőn, Királyunk halála siralmunkra lőn.