Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kátay elfogásáról, árulásáról és haláláról

dőbe szedvén, jajgató özvegyének eltakarítás végett átadták. Tüdejének s májának elhullott darabjaival még délután a gyerkőczök pajkosságból egymást hajigálták."

431 Mielőtt tovább haladnánk a historikusok által lejegyzett események ismertetésében, már az elején le kell szögeznünk, hogy a Kátay Mihály megölésének időpontja vizsgálódásunk tekintetében irreleváns, hiszen a történeti irodalom egyértelműen tisztázta a kancellár kivégzésének időpontját. Nyári Pá! (Paulus Niary) levele Illésházy Istvánnak (1607. január 14.) E tekintetben a leghitelesebbnek tekinthető forrás, Nyáry Pál levele, melyet Illésházy Istvánnak küldött. A levélből Kátay kivégzésének pontos idejét is megtudhatjuk: „írhatom azt is kegyelmednek, hogy öszve conspirálván itt benn mind az egész fejedelem udvar népe és az gyalogok, mind kicsinytől fogva nagyig egyben csoportoztanak, kik majd ezernél is többen voltának, egyenlő akarat szerént tegnap előtt [1607] 12 die Jan. öt órakor éjszaka virtadólan csak hajnal előtt szintén reá rohantak Kátayra a hol fogva tartották, kivonták az házbúi és keseredett lélekkel levén, kivitték az pellengér alá és ott konczrúl konczra, darabra vagdalták, kit hitem szerént írok kegyelmednek, egyikünknek sem volt hírével, mert én nekem az volt szándékom felőle, hogy onnét más helyre vitessem s törvényig tartassam, valamit reá az törvény pronunciált volna, abban procedáltunk volna; tudom, hogy az törvény sem mentette volna meg életét."

432 Mint a fentebbiekből is látjuk, a kor történetírása nagymértékben a szájhagyományra alapozva alakította ki az eseményekről alkotott személyes véleményét, s attól függően, hogy milyen forrásból szerezte ismereteit, úgy alakította cselekményét. Hogy mire építjük ezen kijelentésünket, arra a legszemléletesebb példa, a Kátay kivégzésében kulcsszerepet játszó személy kiléte. A fentebbi históriák, de főként a leginkább ismert Szepsi Laczkó Máté históriája csak egy személyről, Gymes Ferencről tesznek említést - ha egyáltalán említést tesznek -, aki központi szerepet játszhatott Kátay Mihály meggyilkolásában. De bármennyire is meglepő, ez a személy a történészek körében is ismeretlen! Pedig egy történeti história hitelessége 431 Lásd még: BOROVSZKY Samu 1896. Abaúj-Torna vármegye és Kassa 432 SZILÁGYI Sándor 1878. 865. p. Ezen dátumot megerősítendőén lásd még: ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK, V. kötet. 319. p.