Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kátay elfogása és halála a néphagyományba bekerült elemek tükrében

KÁTAY ELFOGÁSA ÉS HALÁLA A NÉPHAGYOMÁNYBA BEKERÜLT ELEMEK TÜKRÉBEN Mielőtt a részletes ismertetésbe kezdenénk, rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy a fejedelem körül kialakult mérgezés gyanúját tudatosan terjesztették, csakúgy, mint korábban halálának hírét.

417 A kettő szorosan összefügg: így azt sem tarthatjuk kizártnak, hogy Bocskait valóban megmérgezték, de nem feltétlenül az a személy hajtotta ezt végre, akit - a későbbiekben - a néphagyomány is gyilkosnak tartott! Miként lehetséges ez? Csakúgy, ha mindez tervszerűen előkészítették. Ahogy azt a fentebbiekben már láttuk, Bocskai halálhíre nem a fejedelem közvetlen környezetéből indult ki, és a mérgezési gyanú eredőjét sem a kassai fejedelmi házban kell keresnünk. Emlékezzünk csak Szamosközy szavaira, aki „maga is úgy vélte", hogy a mérgezés gyanújáról szóló - valóban közszájon forgó - hírek nem a fejedelem környezetéből indultak ki. Rimai Jánoshoz írt levelében is azt mondja: „Én nem állítom, hogy etetés volt rajta."

418 A Prágában lévő külföldi követek legtöbbje már mérgezésről beszél, de a tettesről vagy felbujtóról csak kevesen alkottak véleményt. Ha alkottak is, azt is általánosságokban tették: „úgy hírlik, Bocskait kancellárja megmérgezte. 419 A pápai nuncius is csak arról tud, hogy: „egyik sekretáriusa megmérgezte".

420 A legnagyobb hatást a néphagyományban kialakuló képzetekre éppen Szepsi Laczkó Máté gyakorolta, vagy éppen ő interpretálta, aki az udvartól távol élő köznemesi rétegek véleményét tolmácsolta históriájában, írásában mindaz megtalálható, ami a néphagyománynak is részévé vált, vagy volt hajdanában. Sőt a verselői érával megáldott írók is ezt vették át műveikben, melyekben azt, mint a nép meggyőződését, ítéletét és a kor közhangulatát tolmácsolták. Szepsi Laczó Máté

42] históriája az, amely leginkább összefogta, ugyanakkor táptalaját is képezte, a már amúgy is közszájon forgó híresztelések összefogására és továbbéltetésére. Ha nem Mint azt már fentebb láttuk, ezen halálhírek javarészt Illésházy köréből indultak ki. 118 Lásd: RlMAl ÁLLAMIRATAI, 156. p. 119 Lásd: BENDA Kálmán 1942. 9. p. 120 MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK, XII. 291. p. 121 A Zemplén megyei Lorántffy család udvari prédikátora. Históriája az északkeleti megyék köznemesi felfogását tükrözi, erős protestáns felhangokkal. Ide lásd még: BENDA Kálmán 1955. 76. p.