Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

A zsidó doktor

választófejedelmekhez küldött követek vezetőjévé jelölve, követi útján 1606. február 26-án „a nemzetközi jog súlyos megsértéséért" letartóztatták.

399 Prágai fogságában [1606. augusztus] kelt vallomásában a következőket írta Bocskai betegségével kapcsolatosan: „Bocskai gyakran leissza magát, combjaiban régi baja van, egyik medikusától, egy sziléziaitól hallottam, hogy könnyen lehet rajta segíteni "

m Mint látjuk, a fejedelem „baja" nem volt új keletű, és már huzamosabb ideje együtt élt betegségével, amit a zsidó Eleazar - a Bocatius által említett sziléziai medikus - orvosolni is tudott. Még is mennie kellett! Vagy talán éppen a fentebbiek - a sikeres orvoslás - miatt tanácsolta Illésházy a fejedelemnek, hogy szabaduljon meg addigi orvosától? Bocatius azonban másról is írt, mégpedig a megegyezés gátlóiról, s az erdélyi fejedelemség várományosáról is - ezek egyértelműen NAGY László álláspontját támogatják. Bocskai betegsége és a sziléziai orvos mellett Bocatius szólt még másról is, nevezetesen Bocskai esetleges haláláról: „... Ha most meghalna [Bocskai], sok remény lenne arra, hogy fogadott fia, Homonnai Bálint (aki Bocskai táborában előző évében, miként Báthory Gábor, Báthory István is az örökös volt, egymaga akart az országgyűlésen részt venni) könnyen volna engedelmességre bírható. A nemesség itt-ott a vármegyékben szívesen ül otthon békességben és műveli a földjét ad subiectionem és ad amplexandam tolerabiter et qualemcumque conditionem [hajlamosak a meghódolásra, és készek türelmesen elfogadni nükből kifosztotta, s így engedte őket Szepesre menni." Lásd: ISTVÁNFFY Miklós 1962. 442. p. Bocatius küldetéséről és elfogatásáról a következőket írja Istvánffy Miklós: „Amint a korponai országgyűlés feloszlott, Bocskai Bocacius Jánost, aki iránt nagy hálára volt lekötelezve, követségbe kívánta elküldeni a német fejedelmekhez. Levéllel és pénzzel ellátva elbocsátotta. Mikor Bocacius Lengyelország határán átutazva a brunswicki - braunschweigi - és lüneburgi herceghez, Gyula Henrikhez érkezett, ez, mint Henrik Gyula hamis vádak alapján, császári parancsra tartóztatta le Bocatiust. hogy Bocaciusnak a császártól, akinek uralma alatt áll Németország, nem volt levele, mely nélkül idegennek, sőt ellentétes párton állónak városokat és vidékeket meglátogatni és megszemlélni nincs megengedve, mint kémet elfogatta és börtönbe vetette." Lásd: ISTVÁNFFY Miklós 1962. 475. p.; Lásd még: A császár elfogató parancsát: BOCATIUS János 1985. 133-134. p. Bocatius János vallomása és supplicatiója. Prága, [1606. augusztus vége] Lásd: BOCATIUS János 1985. 133-134. p