Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Gyógyítási próbálkozások - A rubin
Ahogy azt egy korabeli könyv, a Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve is tartja: „HASZNAI AZ JÁSPISNAK. Mindenféle vért megállat az jáspis, ha az nyakadtul fogva az köldöködig alá bocsátod és úgy viseled, gyomrodnak igen használ, vízkórság és hideg ellen is igen jó .. ." 3S1 Hogy lehet, hogy mindezek birtokában a korabeli orvosdoktorok mégis a rubint javasolták gyógymódként, ha a fejedelem vízibetegségben szenvedett? Esetleg nem is vízibetegség volt a fejedelem halálának okozója? Ezek az összefüggések újabb, és újabb kérdéseket vetnek fel a fejedelem halálát illetően! Bocskai kincseinek összeírásában azonban nem csak e fentebbi gyógyító követ találjuk meg. Említést tesz: „Egi beka keoves giwrw"-ről 382 is, melynek felhasználási módjainak ismertetéséből a fentebb már említett Albertus Magnus a későbbi korokra gyakorolt hatása is megmutatkozik: „Ennek mind egy cseppig az magyikára vonsza mind Magnus Albertus, mind penyig Plinius. Torokfájástul igen jó, ha bort isznak róla, némelynek ha csak megtörülik is vélle, meggyógyul az torka." 383 Azonban a legfőbb bizonyítékot arra, hogy a fejedelem értett, sőt birtokában volt azon tudásnak, mely az orvosságos kövekre vonatkoztak, arra álljon itt a következő megfeleltetés. Egyrészről azon idézet, melyet maga Bocskai írt le arról a kőről, melynek „hasznát" is tudni vélte, másrészről a gyógyító kövekről írott összefoglalás megfelelő része, mely alátámasztja ezen előbbi állításunkat. Nézzük a fejedelem általi összeírás szövegét: „Vagion ismegh zent faiastul valo lapis kew araniban foglalva.", 384 mely alapján Bocskai István úgy tudta, hogy ezen lapis kő a „szemfájás", vagyis a szem betegségeinek elmulasztására használatos. Már maga, a fentebbi ún. lapis kő meghatározása sem egyszerű feladat a ma emberének, mivel a korabeli alkimisták is több elnevezését ismerték e kőnek. Nevezték: lazulnak, lapisnak, lazulkőnek, és cianeusnak is. 385 1 BALLAGI Aladár 1884. 277-278. p. 2 SZABÓ Károly 1878. 151. p. 3 Lásd: BALLAGI Aladár 1884. 284. p. 4 SZABÓ Károly 1878. 149. p. 5 A gyógyító kövek ismeretének sokszínűségét és egyben a hozzáértés tudományát is megmutatja a hajdani ötvöskönyv lapis kőről szóló leírása: „Az lazul követ, cianeust, kék követ, némely még az armeniust is öszvezűri zavarja, de sok külömbség vagyon bennek; mert az lazulkő és armenius oda fel meg mondók, bányákból kelnek; minemű legyen penyig az armenius, oda fellyebb megmondok, jóllehet Mattheolus és az cianeust is azt mondgya, hogy az napkelet fele való aranybányákból, és azért szikrá-