Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Kismarja vagy Kolozsvár?

A kismarjaiak ezzel szemben mindig azt tartják, hogy a fejedelem itt született, a falu észak-keleti részén elhelyezkedő várdombon egykor álló várkastélyban. A történetírók véleményét ma már hiteles dokumentumokkal sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet."

5 Korábban - a faluról szóló monográfiájában -, a korabeli történetírók és historikusok által a kolozsvári születésre vonatkozó adatokat, ekképp jellemzi: „Születésének körülményeit ugyancsak holmi babonás, vagy legalábbis kalandos hagyományok teszik ködössé."

6 Szerencsére arra már csak a jegyzetekben utalt, hogy kikre is gondolt, akik ezeket a „ködös" születési körülményeket terjesztették: „Szamosközi István után Bocacius 1818-ban ír (sic!) arról, hogy Bocskai István 1557 januárjának legelső reggelén, pénteki napon született Kolozsvárott,

1 amikor apja - aki ekkor még Ferdinánd király pártján állott - feleségével és több más társával együtt Izabella királynő fogságába került, s a pénteki napnak ettől kezdve Bocskai István életében mindig nagy szerepe volt; életének főbb fordulópontjai mindig pénteki napra estek. ... Ezt az adatot automatikusan vették át a különböző történeti munkák."

8 Az előbbi idézetből egyértelműen kiderül, hogy a fentebbi sorok írója nem ismerte Bocatius életét, sem munkásságát, hiszen [Bocatius 1621. november 12-én már halott

9

], így az általa írt történéseket és versezetet VARGA Gyula két századdal későbbre datálta. Ezzel természetszerűleg a fejedelem kolozsvári születésével kapcsolatosan írottakról a hiteltelenség érzetét keltette. Arról nem is beszélve, hogy nyilvánvalóan elkerülte a figyelmét azon kolozsvári kőtáblák latin nyelvű felirata, mely a mai napig ott látható a fejedelem szülőházának falán. E kőtáblákról a későbbiekben még részletesen szólunk „Dies Veneris" című fejezetünkben. A hiányolt hitelesség és Bocatius védelmében itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a fejedelem születési körülményeit és születési helyét is megemlítő feliratnak éppen Bocatius volt a szerzője, de nem 1818-ban ahogy azt VARGA Gyula írta -, hanem még a fejedelem életében. így nehezen tartjuk elképzelhetőnek, hogy valaki is fel merte volna vállalni annak az ódiumát, hogy az 1606-ban kőbe vésett felirat valótlanságokat tartalmazzon a fejedelem születésével kapcsolatosan. 5 VARGA Gyula 2004. 492. p. 6 VARGA Gyula 1978. 8. p. 7 A szövegben tett kiemelések tőlem. 8 Lásd: VARGA Gyula 1987. 39. p. 34. számú jegyzet. 9 Ide lásd: CSONKA Ferenc 1985. 189. p.