Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Fehérlányok a Nagykereki várban

Bocskai fája vót. így tudtuk."

309 „Körtvélyesen sokáig állt a Bocskai fája, de ma mán nem tudjuk hova lett. így nem becsülik meg az emléket."

310 „A vártól nem messze van egy Temetőbokra nevű rész, azon túl van a Körtvélyes, azon vadkörtefák vótak. Odament Bocskai elibe Báthory Anna, amikor a háborúból megtért. A temetőbokornál vagy egy tó, és a törökvilágba ott maradt egy ágyúgolyószerű dolog. És az egész addig ott állott, míg a törökök vissza nem jöttek, s azok hozták a kulcsát, kinyitották, és tele vót aranypízzel. Aztán itt van a Barátér. Ott vót a szentbarátok kolostora."

311 Az ilyen, vagy ehhez hasonló területeknek, és terület elnevezéseknek se szeri, se száma, s idővel egyre több keletkezett belőlük. Főként az 1900-as évek elejére, a Bocskai-szabadságharc 300. évforduló tiszteletére tehető ezen elnevezések megszaporodása. Ha az adott településnek történetileg ugyan semmi köze nem volt a fejedelemhez, még akkor is a hálaadás és a tisztelet gyakorlása folytán ez a tisztelet a későbbi korokra már „létező" hagyománnyá nőhette ki magát.

312 így nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Kereki várhoz kapcsolódó mondai hagyomány mára már önálló - még a Magyar Hiedelemmonda Katalógus alapján sem csoportosítható

313 -, életre kelt képzetét. FEHÉRLÁNYOK A NAGYKEREKI VÁRBAN A „fehérlányok" mondai alapstruktúra viszonylag egyszerű felépítésű. Ezen „kísértetek" - mint elnevezésük is mutatja - mindig fehérben jelennek meg, mindig az éjjeli órákban - a mondai hagyomány szerint általában éjjeli 12-kor -, de tevékenységükre nézve már megoszlanak a vélemények, hiszen az általános megfogalmazásokban kísértenek, vigyáznak (kincsre), és táncolnak. Megjelenési helyükről is szól a hiedelemmonda. Érdekes módon, ahol konkrét helyet jelöl meg, ott az ún. kerekbástyán jelennek meg. A várkastélynak nevezhető épületegyüttes egyetlen, bizonyíthatóan a hajdani várhoz tartozó részét éppen ez a bástya képezi. Csergős András 75. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése. DMA.-NGy. 397. sz. 18. p. 310 Nyíri Tóth Sándor. 53. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése. DMA.-NGy. 397. sz. 22. p. 311 Gáspár Istvánné. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése. DMA.-NGy. 397. sz. 14. p. 3,2 Ennek kitűnő példája a felsorolhatatlan mennyiségű Bocskai elnevezésű szőlőskertek elnevezése. Ehhez lásd még: FERENCZI Imre 1962. 226. p. 313 A katalógus szerint sem a kísértetek, sem a kisasszonyok körébe nem vonható. Lásd: BIHARI Anna 1980.