Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Perzsi halma vagy Perzse nyilasa?

A már fentebb említett írásbeliség, és a történeti hagyományok tudatos ápolásának hatását mutatja az a mondai változat, amelyben már pontos megnevezést kap a mondabeli - eleddig ismeretlen - leány alakja. Ezzel azonban a monda csak részlegesen változik meg. Elveszti ugyan rejtélyes színezetét, ezek helyét a pontos, tényszerű elemek veszik át. Ezzel immár nem a misztikum segítségével célozza meg a monda fennmaradását, hanem éppen a történeti események bevonásával kívánja biztosítani annak szavahihetőségét és egyben fennmaradását. Nem kevésbé szolgálva ezzel a település mondai hagyományának továbbfejlődési lehetőségét, amelyben immár megnevezik a németek támadását visszaverő vár parancsnokát is Örvendi Pált. Egyben hozzá társítja a mondabeli - eleddig személyére nézve rejtélyes - leány személyét is. Ezzel erősítve a korábbi hagyományok által átörökített monda továbbélését, hiszen a vár védelmezője, immár nemcsak a saját személye által véghezvitt tettek által maradhatott fenn a népi emlékezetben, de személyét a mondabeli leányzó tettei is erősíthette: „Az Ártándiaktúl került a Báthoriakhoz a vár. Ez biztos, hogy Báthori Anna itt lakott, mert az egyháznak kegyszereket adott. A huszárvár terült el a mostani falu helyein Bocskai idejében ezen az éren keresztül. Mikor a Belgijozó hadai megtámadták Vér Pál volt Bocskainak a várkapitánya. 1880-ig mindig földesúr volt, és itt lakott a Vér család. Ez a Perzsi halom a várhoz vagy 150 méterre, északkeletre van. Körül vót zárva németekkel a vár. Ez a Perzsi Örvendi Vér Pál

259 lánya Erzsébet, vinni akarta a hírt az alagúton , a császáriak megfogták, ott koncolták fel és ott temették el és halmot hánytak rá. És Bocskait mikor Kasán megmérgezték a császáriak, ez a vár a hajdúk kapitányára szállt. Úgy lett a Vér Pálé. Azut a császáriaké lett, majd a 800-as [1800-as] évekbe a Csanádiaké. Persze a marjai hajdúk jöttek segíteni a vár ostromakor, de Kerekibe nincs Hajdú [vezetéknevű] mert Bocskai a Kölesér pusztát adományozta a hajdúknak, Zsadányba most is sok Kereki nevű ember van."

260 Ezen fentebbi népmondai hagyományban már keveredik a vár védelmezőjének „Örvendi" és annak későbbi tulajdonosának neve „Veér". Lásd: FÉNYES Elek 1851.1. köt. 203. p. Nyíri Tóth Sándor. 53. é. Nagykereki (Hajdú-Bihar m.) 1954. Béres András feljegyzése. DMA.-NGy. 397. sz. 20. p.