Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)

Sólyomkő vára nevének hagyományáról

BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁNAK NÉPMONDAI ELEMEI Bocskai István szabadságharca néphagyománybeli emlékeinek ismertetését azzal a levéllel kell kezdenünk, melyet Belgiojoso küldött Bocskai sólyomkői várába. Bocskai e levél útján kapott felszólítást arra, hogy jelenjen meg a németek rakamazi táborában. Ez azonban csak ürügy volt arra, hogy Bocskait elfogják, és birtokait elkobozzák. 230 Ennyit a történeti előzményekről. Hiszen jelen tanulmányunknak se nem célja, sem nem lehetősége nincs arra, hogy a Bocskai által vezetett szabadságharc történeti hátterét vizsgálja. így csak azokat az állomásokat emeljük ki, melyek mély nyomot hagyva - bekerültek a nép közösségi tudatába, s melyek a későbbi korokra egy élesen elhatárolható kultusz elemeivé váltak. A nép hagyományában ilyen megkerülhetetlen elemmé vált maga Sólyomkő vára is! SÓLYOMKŐ VÁRA NEVÉNEK HAGYOMÁNYÁRÓL Bocskai maga is említést tesz Sólyomkő váráról, miként a következőket írta Kassán 1605. december 12-én a hajdúkhoz intézett levelében: „harmadik várunk Sólyomkő nevezetű, mely a legmegközelíthetetlenebb, hegycsúcsok közé lévén helyezve."

231 BUDAI Ésaiás 1804-ben a következőket írja róla: „Van ez a vár elpusztult állapotban, Bihar vármegyében, túl Váradon, Élesdhez egy órányi járóföldre, benn az erdőben, magas kősziklán, mely is ekképpen az ott lakó Sólyom madarakról neveztetett. Az oláhoknál Mogura a neve. Úgy beszélik, hogy ez a név még abból az időből való volna, a melyben Bocskai ott tartózkodván, a körülbelől lakóktól Maga Ura névvel említődött."

232 A magyar néphagyomány a transzcendens erővel felruházott személyeket minden földi hatalom felett állónak tartotta. Tetteiket egyfajta ambivalencia determinálta - ez Bocskainál is felfedezhető -, ha személyük vagy hatalmuk korlátozását vélték érzékelni, cselekedeteiket a „magam vagyok, magamnak törvénye" határozta meg.

233 Sólyomkő várának történetéről és a Bocskai korabeli eseményekről bővebb leírását lásd: CSORBA Csaba 2004. 1-5. p. 1 Lásd: ÚJ MAGYAR MÚZEUM 1856. 317. p. 2 BUDAI Ésaiás 1804. II. k. 207. p. 3 Ide bővebben lásd: SZEKERES Gyula 2004. 238. p.