Szekeres Gyula: „AGJ VR ISTEN MOSTIS ILJ FEIEDELMET..." ( Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 3. Debrecen, 2004)
Bocskai szerencsés Péntek napjait hírdető kolozsvári kő és felirata
következnének be. Jakab Elek fordítása alapján, Bocatiust akár jövendőmondóként is aposztrofálhatnánk, aki előre látni vélte a bekövetkezendő eseményeket. Holott erről korán sincs szó! Csupán a fordításbeli hiányosságok okozzák ezen időbeli zavart, hiszen váltakoznak a jövő időt [koronát is e napon fogom átvenni], és a múlt időt [Erdély mindenét visszakapta] reprezentáló kifejezések. Ezt követően Murány és Tokaj tekintetében újból a jövőbe mutat, holott ezen erődítések elfoglalása az írás megszületésének idejében már történeti ténynek tekinthető. Ezt bizonyítja a fentebbi - Bocatius János által írt - költemény mellett még két olyan, - az irodalomtörténet szempontjából is megkerülhetetlen forrás is, melyekről említést kell tennünk. E versezetek alapgondolatukat szintén a nép által terjesztett pénteki napon történt eseményekből merítették. Ezen események sorát fűzték egybe, és öntötték verses, avagy prózai formába. Sajnálatosan ezek keletkezését ugyan pontosan be nem határolhatjuk, de a szövegben említésre kerülő események kapcsán szinte egyidejűnek mondhatjuk azokkal az emlékkövekkel, melyeket Bocskai István szülőházának falára helyeztek. Mindenesetre azt leszögezhetjük, hogy mindegyik az 1606-os év terméke, amelyeknek végső sorai egybeesnek a fejedelem által vívott harcok legdicsőségesebb időszakával. Elsőként a Rerum in vita, avagy az „Életbéli dolgok" címet viselő írásról szólunk, melynek bevezetője némi elgondolkodtatásra is okot adhat. Szerzőjét ugyan nem ismerjük, legalábbis nem tudunk biztosat mondani alkotójáról. Azt viszont tudjuk, hogy az eddig csak latin nyelven ismertetett leírás Szepsi Laczkó Máté krónikájával együtt lett elsőként közölve 201 , de ez nem jelenti azt, hogy a szerzőséget is az ő nevével kellene azonosítanunk. Mindenesetre azt biztosan kijelenthetjük, hogy szerzője Bocskai kortársa lehetett, sőt azzal sem távolodunk el az igazságtól, ha azt is megkockáztatjuk, hogy éppen Bocskai közvetlen környezetében kell keresnünk ezen írás megalkotóját. Külön kiemelendő, hogy az írás bevezetője félreérthetetlenül utal Bocskai önéletrajzára. Azonban arról, hogy a fejedelem egyáltalán készített-e ilyen irányú feljegyzéseket, nincs hitelt érdemlő tudomásunk. így az sem elképzelhetetlen, hogy a bevezetőben szereplő „önéletrajza alapján" kifejezés alatt életútját, vagyis a Bocskaival megtörtént események sorát kell értenünk. Noha az egész leiratot áthatja az egyes szám első személyben való megfogalmazás, ami egyrészről jelentheti, hogy valóban Bocskai önéletrajza alapján készült az írás, másERDÉLYI TÖRTÉNELMI ADATOK, III. köt. 1855. 96-97. p.
