Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)
Köznemesi ágak - Fiáth János ága
Köznemesi ágak Fiáth János ága Fiáth János 1787. február 21-én született Sár-Abán. Sárszentmiklóson kötött házasságot 1811. augusztus 5-én, az akkor 16 éves alapi Salamon Erzsébettel. Az anyakönyvi bejegyzés szerint 72 évesen, 46 évnyi házasság után 1858. július 20-án a Sopron vármegyei Mihályiban hunyt el. Elsőszülött gyermekük István Székesfehérváron látta meg a napvilágot 1812. július 26-án. Életének érdekes epizódja olvasható Gerencsér Miklós így élt Táncsics Mihály című könyvében. Táncsics (eredeti nevén Stancsics) amikor a cenzúra miatt Magyarországon tiltott kéziratai kiadása miatt kiadót és nyomdát keresve nyugateurópai körútra ment, majd onnan 1846. október végén hazatért, Kossuth Lajos közölte vele, hogy a rendőrség le akarja tartóztatni, és arra kéri, hogy meneküljön el. Táncsics vonakodva bár, de felesége, Seidl Teréz unszolására mégis menekül. A könyvben erről így írt a szerző: ...Stancsics siet sebtében összekapkodott batyujával a Duna-partra, ahol ladik vár rá, hogy átvigye a szemközti Sáros (ma Gellért) fürdőhöz. Itt a megbeszéltek szerint találkozik Fiáth István Fejér megyei földbirtokossal, Kossuth bizalmasával. Segítője gyors kocsijába száll, és még az éjszakai sötétben elindulnak. November vége van, barátságtalan időben, istenkísér tő en rossz utakon osonnak faluról falura; Adonyon át Hantosra, de mivel kémek vágtáznak nyomukban, itt nem maradhatnak. Tovább Cecére, majd Alapra. Mindenütt lelni segítőkész emberekre, de a császári besúgók sem restek. Megint Fiáth István jön érte, Seregélyesre viszi, közben tájékoztatja latinul, nehogy a kocsis értse a szót: gróf Batthyány Kázmér 15' kéP Fiáth István (1812~1887) gyászjelentése 41
