Pozsonyi József: Az eörményesi és karánsebesi Fiáth család története - Régi magyar családok 12. (Budapest, 2024)

A török hódoltság ideje a Fiáth birtokok vidékén

Régi magyar családok 12. Fiáth Zsófia születési ideje Daróczi Zoltán nemesi évkönyvében 1792. november 21, a keresztelési anyakönyvi bejegyzés azonban az év március. Ugyanott Barbara nevét Borbálára, Baltazár nevét pedig Boldizsárra változtatta. Vásárhelyi Miklós és Szluha Márton hivatkozott művében Fiáth Ádám születésének évét, valószínű Da­róczi Zoltán téves adata alapján több helyütt 1702-re írták, de az anyakönyv szerint 1701. szeptember 27-én keresztelték. A gyermekek közül Zsigmondot Matusek András címzetes szkopjei püspök keresztelte, és a később ismeretlen sorsú Baltazár keresztszülői az anyakönyvi be­jegyzés szerint Telekesy István Csanádi megyéspüspök és Matusek András címzetes szkopjei püspökök voltak.53 Fiáth Zsigmond kanonok az anyakönyvi bejegyzések tanúsága alapján 1718. február 19-én és április 13-án a győri belvárosi templomban keresztelő pap volt, később pannonhalmi bencés szerzetes lett. A családfarészleten szereplő János (*1680), Julianna (*1686) és Baltazár (*1695) valószínű kisgyermek korukban elhunytak, mert róluk további adatok nincsenek, de a Győri Belvárosi Egyházközség halotti anyakönyvei csak 1714-től maradtak meg, ezért ezt pontos dátumokkal igazolni nem lehet. 53 Telekesy István 1633-1715; Matusek András címzetes szkopjei püspök volt 1693. december 11-től 1707-ig. 54 Bollók János fordítása in: Millenniumi magyar történelem, Anonymus: A magyarok cselekedetei; Kézai Simon: A magyarok cselekedetei, Osiris Kiadó, Budapest 1999.120. oldal Fiáth Ferenc 1705. november 29-én házasodott Farkas Erzsébettel, az őket ösz­­szeeskető pap szintén Matusek András szkopjei püspök volt. Ebből a házasságból, amint az a családfa töredéken látható négy leánygyermek született: Mária Anna , Mária Katalin, Éva és Borbála. Az elsőszülött leány keresztszülei gróf Esterházy Fe­renc (1683-1754, a fraknói ágból) és Esterházy Mária voltak. Ez az ág hágón kihalt. A keresztelő papok és a keresztszülő püspökök és világi előkelőségek - gróf Esterhá­zy - a Fiáth család tekintélyét mutatják. A máig élő ágak ősei Fiáth Ádám és niczki Niczky Krisztina voltak. Niczky Krisztina ősfája még a Fiáth családénál is előkelőbb. Ősei Ják nembéliek, akikről már Kézai Simon is írt Gesta Hunnorum et Hungarorum című, IV. (Kun) László királynak (1272-1290) ajánlott, 1282-83 körül írt krónikájában A jövevény nemesekről szóló fejezetben a Hont-Pázmány nemzetiség után a következőképpen: Ezután jött Vecelin gróf Wasserburgból. Somogybán ez gyilkolta meg Koppány ve­zért. Utódait Jákoknak hívják.54 Az 1360 körül írt Képes Krónikában Kálti Márk pedig ezt írta: Az Allamaniából jött Vecellinus nemzetsége fejezetben - Bavariából jött Vecellinus, mégpedig Wazunburgból; aki Szent Istvánnal Symigiumban megölte Cupan vezért. Azon a napon ugyanis ő volt a sereg kapitánya. Tőle származik és ered 32

Next

/
Thumbnails
Contents