Pozsonyi József: A jeszeniczei Jankovich család története - Régi magyar családok 10. (Debrecen, 2014)
József (1730–1807) ága (11. genealógiai tábla)
Régi magyar családok 10. József27 (1730-1807) ága (11. genealógiai tábla) Mielőtt a műgyűjtő Jankovich VI. Miklós138 ágát ismertetnénk, lássuk III. Miklós17 és Szunyogh Krisztina József27 nevű fiának ágát! József27 1730-ban született Udvardon és ugyanott halt meg 1807. január 23-án. Miklós26 bátyjához hasonlóan a katonai pályával próbálkozott, talán kisebb sikerrel. Katonai pályájának első jeleivel akkor találkozhatunk, amikor a bátyja, IV. Miklós26 1758-ban a lemondását fontolgatta főstrázsamesteri beosztásából. Orczy Lőrinc Prágából 1758 januárjában Jankovich IV. Miklósnak26 írt leveleiben tájékoztatja barátját, miszerint „Jankovich Jóskáról27 megírta a nádornak, hogy érdemei és testvérbátyjának hü szolgálatai a felvételre érdemesítik?^5 A hétéves háborúban 1758 márciusától alkapitányi rangban vett részt. A katonai ranglétrán fokozatosan emelkedve a nádori huszárezred őrnagyi rangjáig jutott. 1764 tavaszán kötött házasságot szentmiklósi és óvári báró Pongrácz Magdolnával. Feleségének szülei Pongrác János és a pribéri ágból való Jankovich Krisztina voltak.106 Jeszeniczei Jankovich József27 anyósának szülei - tehát József gyermekeinek az anyai dédszülei - pribéri Jankovich István és az a Vágújhelyen 1812. június 18-án született kesselőkeői báró Majthényi Viktória voltak, akik Szöllősgyörökön kötöttek házasságot 1744. április 9-én.107 Ezzel a házassággal a pribéri és a jeszeniczei Jankovichok újra szoros vérrokoni kapcsolatba kerültek. 105 OL P 1287 - O: Irczy Lőrinc levelei - 11-14. föl. 106 Csányi Ferenc: Adatok a pribérdi és vuchini Jankovich-család történetéhez. 53. p.; Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Kilencedik kötet, 1862. 412. p. 107 Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családjai. II. kötet, 82. p. 108 Trosztovszky Gabriella MNL OL főosztályvezető elenchusa alapján. Jankovich József27 házasságkötése után főleg birtokainak ügyeivel, gazdálkodással foglalkozott. Miklós26 bátyjával folytatott levelezése érdekes epizódokat villant fel koráról és életkörülményeiről. Egy 1783. április 27-én kelt levelében a következőket írta: „Noha folyó hó 22-én délután fél négykor nagy zúgással és rázkódással érkezett földrengés legalább egy jó miatyánknyi ideig eltartott, hála istennek néhány látványosabb repedésen kívül egyéb kárt nem tett a házamban, pedig akkor a padláson feltornyozott fa edények ledölése által okozott zaj miatt úgy véltem, hogy a kéményekkel együtt a padlás is a nyakunkba szakad? Levelében leírta még, hogy Komáromban három gránátos ezredet a várból a szabad mezőre telepítettek ki a földrengés miatt. A gyerekei otthon voltak az ünnepekre, és még nem mentek vissza, mert az iskolát egyelőre bezárták. Az ő szobájukban sem esett túl nagy kár. A vermeket ugyan felverte a víz, és az utcákon savanyú bűz terjeng, de mindez nem okoz nagyon súlyos nehézséget. A gerelyfalvai tiszttartó igen sovány nyugtát küldött neki, amit egy vármegyei tisztviselő ráadásul még össze is maszatolt. A terménykereskedők már többször is jártak nála, de még nem tettek ajánlatot. Úgy hallotta, hogy Hunyadi Elektől már vettek valamennyi búzát 2 forint 15 krajcárért szapuját (a Felvidéken elterjedt változó mértékű súlymérték, mintegy 35-70 kg).108 92
