Pozsonyi József: A jeszeniczei Jankovich család története - Régi magyar családok 10. (Debrecen, 2014)
Előszó
Régi magyar családok 10. fél évszázadon keresztül folytatott szorgos munkája nélkül, amellyel a családtagoktól - akik közül többen már elhunytak - a család történetére vonatkozó információkat, dokumentumokat és fényképeket összegyűjtötte, és nem szorgalmazta volna a család történetének kutatását. Több mint tíz éve ő kutatta fel a Franciaországban élő távoli rokonokat, a címerszerző András13 ági Janko vitz-leszármazókat - akikkel rendszeres kapcsolatban áll -, és gyűjtötte össze a francia bárói ág adatait. E kötetben nem térünk ki a daruvári, a csalmai, a pribéri és vuchini Jankovichok történetére. Bár a daruvári és csalmai Jankovichok - amint az a későbbiekben kiderül - házasodás miatt rokonságba kerültek a jeszeniczei Jankovichokkal, ugyanazon őstől való származásukat nem lehet bizonyítani. A pribéri és vuchini ág esetében az egy őstől való származás mellett a későbbi összeházasodás is erősíti a vérségi kapcsolatot, de ennek az ágnak a történetét Csányi Ferenc már megírta. Miután a magyar kormány - az 1991. évi XXV. törvénnyel, mely a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szólt - a régi földbirtokosoknak részleges kártérítést fizetett, Jankovich József203 elhatározta, hogy a kapott kárpótlási jegyekkel - a családi tradíciókat követve - ötven év emigráció után ismét Magyarországon vásárol és alapít új Jankovich birtokot. Következő lépésként kezdeményezte a család történetének kutatását és támogatta e könyvnek a megjelentetését. 6
