Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)

A család temetkezési szokásai

szerződésben. Tassy Margit első házasságából született fia, Szirmay András is részesült az örökségből, de ő ezt később elzálogosította, és elköltözött Szirmáról Székelyhidára. A felosztott ingatlanok között szerpelt egy Tiszán lévő malom is.

349 Mint korábban már olvashattuk, Szirmay György^ beperelte Szirmay 134. kép Ghilányi-Szirmay kastély Véke Kalos Zsigmondot , és a Királyi Tábla 1749-ben György javára döntött. Ekkor Zsigmondnak,

s

_ az összes Szirmay birtokot, kúriát át kellett adni Györgynek^. Zsigmond,

s

_ és gyermekei feleségének csepei birtokára költöztek, ahol nagy szegénységben éltek. Szirmay Kalos László

2g9

, Zsigmond

287 fia 1759-ben perújrafelvételt kezdeményezett. A bíróság 1767-ben hozta meg a végső ítéletet, György örökösének vissza kellett adni a birtokok felét a Kalosoknak. Kivétel a Szirmán lévő kúria volt, melyet György fiának, Antalnak ítéltek. Antal később is szorgalmasan gyarapította birtokait. Sátoraljaújhelyen építetett magának és családjának egy kúriát, nemesi udvarházat. Tartozott a kúriához borház, kocsiszín, 12 lóra istálló. A kúria mellett kert volt. A család birtokában volt a sátorljaújhelyi Piactéren egy kocsma és egy mészárszék is.

350 Szolgálatai jutalmául Ferenc császár 1809-ben a rádi birtokot adományozta neki. Birtokai voltak Kiskövesden, Nagykövesden, Szentesen, Szomotorban és Szinyéren.

351 Második feleségének, báró Ghillányi Franciskának is szép hozománya volt a vékei és királyhelmeci birtokaival. A Vekén lévő kastély emeleti részét már Antal

208 építette. A család temetkezési szokásai A genealógiai táblák ismertetésénél olvasható, hogy az ugocsai Szirmayak az 1600-as években, a Kalosok kivételével, elköltöztek Szatmár, illetve Zemplén vármegye különböző helységeibe. A falvak, ahol éltek, nagyrészt ma már nem Magyarország területén találhatóak. Ezért is nehéz felkutatni sírjaikat. A gyűjteményünkben lévő 14 darab gyászjelentés alapján az 1800-as évek elejétől napjainkig Budapesten négy, Sátoraljaújhelyen három, Kassán kettő, Császon kettő, 349 Szirmay Kalos család levelesládája. 1690. No. 102. 26-35. pp. 350 Sátoraljaújhely lexikona. Szerk.: Fehér József Sátoraljaújhely, 2001. 384. p. 351 Bagoly János: Számos történet a felsőbodrogközi kastélyok fénykoráról. Új Szó Online 2004. 09.