Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)

A genealógiai táblák

VI. tábla 62. kép Zemplén vármegye levéltára, Sátoraljaújhely 63. kép Szirmay Antal (rézkarc) (Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok Ltsz.: 4048) György

93 fia, Antal

2f)g 1747. január 20án Eperjesen született Sebestyén napján, ezért második neve Sebestyén lett. Élete első éveit nagyanyjánál Eperjesen töltötte, és csak 1754-ben vitték szüleihez Sátoraljaújhelyre. Ekkor kezdett magyarul tanulni, mert addig csak tótul beszélt. Itt járt elemi iskolába, majd kilencesztendős korában az újhelyi Pálosokhoz (1758-ig), ezt követően Eperjesen folytatta tanulmányait. 1760-tól 1764-ig a kassai nemesi „convictusban" tanult. Tanulmányai végeztével 1766-ig Pintér Márton Zemplén megyei főjegyző mellett volt ügyvédbojtár. 1769-ben Pálffy Miklós országbíró íródeákja lett. Az ő ajánlására bejuthatott volna a magyar királyi nemesi testőrségbe, be is vették már, de ekkor el akarta fogadni gr. Károlyi Antal ajánlatát, aki hadnagyságot kínált neki ezredében. Édesanyja, Bertóthy Katalin kérésére azonban, mint egyetlen gyermeket, felmentették a katonáskodás alól.

198 1770-ben megnősült. A legényei Pintér Márton leányát, Annát, fiatalkori szerelmét vette feleségül. Kilenc fia és két leánya született Annától, de az 1781-ben született Józsefet kivéve gyermekkorukban meghaltak. Antalnak

|iy ekkor nem volt semmilyen állása, ezért ért rá arra, hogy a szétszóródott és édesapja által összegyűjtött családi levéltárat rendezze és lajstromba foglalja. 1772ben mint főlevéltárnok alakította ki a 198 König György: Szirmay Antal. Budapest, 1903. 7. p.