Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)

Utószó

letett: Béla és Zoltán. 372 Az 1904-ben született Béla feltehetően az VII. táblán sze­replő testvéreivel, Etelkával, 49 és Zoltánnal,., az Amerikai Egyesült Államokba távozott Béla fia. A pontos kapcsolódási pontokra az internet által nyújtott ki­bővült kutatási terület sem adott megbízható eredményeket. Az internetes adatbá­zisokban nagyon sok Szirmay szerepel, de még „fizetős" kutatás esetén sem tudnak megbízható támpontot adni a kapcsolódási pont megállapításához. A „Szirmay név" fejezetben ezért is foglalkoztam hosszan a névazonosságokkal, melyet a hi­vatalos és „nem hivatalos" névváltoztatásokkal lehet magyarázni. Az ugocsai Szirmay családnál 1723-ig nincs információnk Szirmay címer hasz­nálatára. A korábbi időkből nem maradt fenn olyan épület vagy síremlék, melyen a rákos címer szerepelne. írott anyagon sem találtunk rákot ábrázoló pecsétet az 1723. évi címermegújítás előtti időből, sőt, 1688-ban Szirmay Gábor 85 és test­vére, Domokos S6 pecsétjén más címer szerepelt. (Ld. A család címere c. fejezet.) A Szirmay Kalos ágnál a legkorábbi rákos címeres pecsétet 1785-ből találtuk. 373 Az ugocsai Szirmayakra nem volt jellemző az országos nagypolitikában való aktív részvétel. Ennek ellenére ebben a családban is voltak szép számmal olyanok, akik a magyar történelem jelentős eseményeiben áldozatosan részt vettek, mint Dienes aki a mohácsi csatatéren az országért áldozta életét, vagy említhetnénk az 1848/49-es szabadságharcban részt vevő másik Dienest 310 vagy Menyhértet . A helyi közéletben aktívak voltak. Számtalan szolgabírót, alispánt, jegyzőt adott Ugocsa, Szatmár, illetve Zemplén vármegyének a Szirmay család. Ebből látszik, hogy a családfők milyen fontosságot tulajdonítottak a gazdálkodáson és birtok­ügyeken kívül az iskolázottságnak. A birtokokkal foglalkozó fejezet ebben a könyvben sokkal rövidebb, mint a borsodi Szirmayakról írt könyvben. Az ugocsai Szirmayaknak nem alakult ki olyan birtokrendszere, mint a borsodiaknak. Földjeik, telkeik, házaik egyrészt Szirma falu környékén (Sásvár, Fancsika, Bökény), illetve Szatmárban széttagol­tan voltak. Zemplénben jelentősebb birtokokkal csak Szirmay Antal rendelke­zett élete utolsó időszakában. Szirma községen kívül nem alakult ki olyan Szirmay birtokközpont, mint a borsodi Szirmayaknál Szirmabesenyő vagy Pazdics, mely biztosította a család tagjainak generációkon keresztül a környék kulturális, po­litikai, egyházi életében történő aktív részvételt. Az ugocsai földek közel sem biztosítottak olyan jövedelmet, mint a borsodi Szirmayaknak a tokaji, tolcsvai, erdőbényei, tállyai, mádi szőlők, illetve a borsodi és zempléni mezőgazdasági te­rületek, melyek révén folyamatosan bővíteni tudták birtokaik számát. A grófi ág 372 Szatványi József szóbeli közlése 2006. 373 Szirmay Kalos család levelesládája. No. 158. 1785.

Next

/
Thumbnails
Contents