Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)

Iskoláztatás és kultúra

Az 1950-es években előszeretettel közölték Antal egyház- és papságellenes írásait különböző antológiákban. 312 Jelentősebb műve egy másik dolgozata, amelynek címe: História Conventiculi Ónodiensis etc. coaevis manuscriptis et actis descripta. E mű nemcsak Antal 2ü8 dol­gozatát foglalja magában, hanem függelékképpen az ónodi országgyűlésen hozott törvénycikkeket és néhány ott elmondott beszédet is tartalmaz. Sem politikai, sem történeti, sem szépirodalmi művei közé nem sorolható A to­kaji, vagyis hegyaljai szőllőknek ültetéséről, jó míveléséről, a szüretelésről, a boroknak csinálásáról és megtartásáról című dolgozata, amelyik Pesten jelent meg 1810-ben. A Hegyalján Antalnak 208 is volt egy kis szőlője, így jól ismerte a bortermelés min­den csinját-binját, valamint Tokaj vidékének bortermelő helyeit. A szőlőfajtákról és bortermelésről leírja a helyi szokásokat, még a törkölypálinka-főzés menetét is is­merteti. A könyvet egy általa írt verssel zárja, mely így kezdődik: Áldott tokaji bor, be jó vagy s jó valál, Hogy csak szagodtól is elszalad az halál, Mert sok beteg téged mihelyt kezdett inni, Meggyógyult, noha már ki akarták vinni. Legnagyobb fáradságába a 677 nagy fólió oldalon összesen 251 család család­fáját tartozó Genealógiáéfamiliarum Hungaricorum című, kéziratban fentmaradt munkája kerülhetett. Érdekes szótára a Magyarázattya Azon Szóknak, Mellyek a Magyar Országi Polgári, s' Törvényes dolgokban elő fordulnak, némelly rövidebb formákkal című műve. A könyv Kassán jelen meg 1806-ban. A fentieken kívül munkái között találunk jogi, egyházpolitikai témájú íráso­kat. 313 Az 1790-91-es országgyűlésen történt az első nagy áttörés a magyarországi büntetőeljárás kodifikációját illetően. A büntető törvénykönyv tervezetét Szirmay Antal 20g , Reviczky József és Szentiványi Ferenc dolgozták ki. Az eljárásjogi rész el­sősorban Szirmay Antal 708 munkája. 314 Antal munkásságáról teljes képet akkor kapunk, ha e fentebb említett mű­vei mellett megemlítjük a nagyszámú megyei föliratot, melyeket ő szerkesztett, és az 1807-ben megjelent Codex de Delictis-t, amelyet az országgyűlés megbízásá­ból írt. 313 312 XVIII. századi magyar röpiratok a feudális egyházról. Szerk.: Kató István Budapest, 1950. Antológia a magyar irodalom antiklerikális hagyományaiból. Szerk.: Pándi Pál Budapest, 1952. 313 König György: i. m. 25-51. pp. 314 Dobos József: A büntetőeljárás történeti fejlődésének vázlata az 1896-os első kódexig. http://jesz.ajk.elte.hu/dobos 15. html 315 König György: i. m. 49. p.

Next

/
Thumbnails
Contents