Szirmay Gábor: Az ugocsai szirmai Szirmay család története (Régi magyar családok 7. Debrecen, 2007)

Névváltoztatások és „magyarosított” nevű Szirmayak

118. kép Szirmay Antal: Önarckép 1901. (magántulajdon) évi felújításkor: az Árpád-ház szentjeit, Nagy Szent Gergelyt, Nepomuki Szent Jánost, Szent Ágostont, valamint a négy evangélistát. 1912-ben megbízták a vecsési római katolikus templom falfestési munkáival.

291 Ő tervezte és építette fel az 1896. évi millenáris kiállítás Tengerfenék című látványosságát.

292 Érdekes, hogy a Révai Lexikon „i"-vel, a Pallas Nagy Lexikona „y"-nal írta a festő nevét. Váltakozva szerepel a Lyka Károly által szerkesztett Művészet című folyóiratban is Antal neve. Az 1905., illetve az 1915. évfolyamban „y"-nal, az 1903. és 1914. évfolyamban „i"-vel írták a nevét. Unokái, dédunokái Budapesten élnek, egyesek Szirmai, mások Szirmay névvel. Szintén a művészvilágból ismert Szirmay Endre író, irodalomtörténész, műfordító, költő. Ősei Lőcsén éltek, 1886-ban magyarosították a nevüket Csavnyivszkyról Szirmaira. Endre 1920-ban született a felvidéki Bárczán, és Szirmaynak anyakönyvezték. Fiatalkorát Kassán töltötte. Felesége, Szirmayné Bayer Erzsébet festő291 Révay Nagy Lexikona. (Szerk.: Varjú Elemér) XVII. kötet. Budapest, 1925. 648. p. 292 A Pallas Nagy Lexikona. (Szerk.: Gerő Lajos) XV. kötet. Budapest, 1897. 740. p. 119. kép Szirmay Antal: Madonna a gyermekkel és két angyallal 1908. (

m agá ntulajdon) 120. kép Szirmay S. Antal: Versenyló 1902. (magántulajdon) ÍV