Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Szapáry Péter legendája
rendeltettek. Minden arcon nyílt öröm, minden házban közünnep volt látható. Fényes példával ment elől a lotharingiai herceg, ki elsőként sietett megvendégelni hőseit. A győzelem díszítette hősök koszorújába meghívta Szapáryt is, kit mindig figyelemmel kísért, kinek igen tudta méltányolni szenvedéseit. Szapáry megjelent, s az ünnepelt hősök sorába vegyült; tán éppen csatákról i 9 . kép Hamzsa bég halála szóltak, midőn az ajtó véletlen felnyílt, s míg a hercegre vártak, az emberkínzó Hamzsa béget vezették be. Amennyire mindenkinek váratlan volt e megjelenés: annyira aggodalom teljes a bégre nézve az ezen szobába vezettetés; midőn pedig félénk szemei Szapáryéval találkoztak, életreményéről is teljesen lemondott. „Vitéz Szapáry! íme kezedbe adom a keresztyénség eme legdühösebb ellenségét, tőled függ, rajta tetszésed szerint bosszút állani." - Szapáry meghajtotta magát a szíves herceg előtt, s ily szavakat hallata: „Rajtam és több keresztyén társamon hallatlan alacsonyságot követtél el, s íme most teljesen hatalmamban van, mindazon méltatlanságokat visszaadni: de én keresztyén vagyok, keresztyén ember nem ismer bosszút; vallásom isteni alkotója így szól: Szeressed ellenségedet is, s én e parancsot örömmel teljesítem. Hamzsa bég! Vallásom megbocsát az ellenségnek, a magyar nem szokott alacsony bosszút állani; kelj fel, én megbocsátok, te szabad vagy." A körülállók néma tanúi voltak a váratlan jelenetnek, Hamzsa bég pedig nem volt képes felfogni a mondottakat, sőt a legnemesebb szavakban is csak gúnyra gondolt. A muzulmán csak nézett és bámult. „Lehetséges-e mindez?" - kérdezte végre elfogódva, nem, halandó ily nemesszívűségre nem képes; csalódásommal csak bosszúállásod diadalmát akarod növeszteni." Most több ajk szólalt meg egyszerre, s fennen bizonyították, hogy Szapáry nem szokott hazudni, soha nem lihegett keble bosszút. Az oszmán tagjai vonaglani látszottak, de erőt vett magán, és szólt: „Most már csakugyan látom, hogy ti igaz Istenben hisztek; ily nemesen csak keresztyén cselekedhetik. Azonban rajtam többé mindez nem segít; én a leg alábbvaló bánásmódot vártam, hasonlót az enyémhez, s hogy megaláztatásomat kikerüljem, mérget vettem be. "Elszörnyedtek a jelenlevők; de Szapáry ura lett érzelmeinek, papot és orvost hivatott azonnal. Pap és orvos nemsokára megérkeztek. A bég újra kezdett élni.
