Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Magyarország miniszterelnöke, Szapáry Gyula
szerint a delegációk nem csökkentik Magyarország alkotmányos jogait, mivel törvényeket nem hozhatnak. A külügy és hadügy szükségleteit a közös delegációk határozzák ugyan meg, de a hadsereg Magyarországra eső kvótájának megállapításában az országgyűlés közvetlenül befolyást gyakorol. 178 Mocsáry viszontválaszaiban leginkább a delegációk kérdésében cáfolta Szapáry állításait. A függetlenségi politikus szerint a közös törvényalkotási jogot nem kapnak ugyan, erre azonban nincs is szükség, mivel feladataik elsősorban törvényalkotási funkciók, melyeket a magyar országgyűlés hatásköréből kivettek. 179 Egy esemény 1869 januárjában Szapáryt 74 véglegesen szembefordította korábbi híveivel, akiknek élén az 1860-as évek elején oly kitartóan küzdött az alkotmányos jogok visszaszerzéséért. Az ügy előzményei 1867 őszére nyúlnak vissza. 1867. szeptember í-jén az egri képviselőtestület ülésén a városi képviselők kiegyezésellenes, függetlenségi érzelmeiket kifejező lelkes hangú határozatban szavaztak bizalmat Kossuth Lajosnak. 1867. szeptember 14-én a belügyminiszter leiratot intézett Heves-Külső-Szolnok vármegye közönségéhez, melyben tiltakozott az egri képviselőtestület határozata ellen, azzal az indoklással, hogy Eger státusza rendezett tanácsú község, nem királyi város. Ezért a képviselőtestületnek nincs joga politikai ügyeket tárgyalni. 180 A megyei törvényhatósági bizottság az egri képviselőtestület határozatát a belügyminiszter erre vonatkozó utasítása ellenére sem semmisítette meg, sőt Horthy István kenderesi birtokos (a törvényhatósági bizottság tagja) az 1867. október 17-én tartott megyegyűlésen hosszú beszédet mondott Kossuth mellett. 181 (1867. október 24-én Kossuth Turinból levelet írt Eger városnak, melyben a bizalmi nyilatkozatot megköszönte. A levelet 1868. február 2-án olvasták fel az egri képviselőtestület előtt.) 182 Heves-Külső-Szolnok vármegye politikai légkörére jellemző, hogy Egerben a Deák-párt csupán 1868. április 29-én alakult meg. Korábban a kormánypártnak a megyében semmilyen szervezete nem működött. 183 Az indulatok átmeneti csillapodása után 1868. december 14-én Heves-KülsőSzolnok Vármegye Törvényhatósági Bizottsága határozatot fogadott el, melyben a képviselők tiltakozásukat fejezték ki a közös ügyek, a közös minisztériumok felállítása és egyes törvények ellen, mivel ezek által „...édes hazánk az osztrákmagyar birodalomba bekebeleztetik és így önálló államisága az összbirodalmi 178 Pesti Napló 1867. február 7. 179 Uo. február 15. 180 Eger (újság) 1867. október 17. 181 Uo. október 3. 182 Uo. 1868. február 13. 183 Uo. április 30.
