Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Az ifjabb grófi ág
9leki>tljum £utts<mtë it>ie $U gebrautem SSít einer Furjtn fjifíorifd)* pi)ififaíifd)éri ter Óefletrci^if^ettuöb^ungarif^en^ctfújre* 0efd)CÍ<b<iJ bon A család eddigi történetében János volt a legműveltebb személy, foglalkozott irodalommal, tudományokkal és egyházi kérdésekkel is. Több írása jelent meg nyomtatásban, mint például: „Ein Sinnbild göttlicher Dreyeinigkeit in einer jährlich-gewidmeten Lob- und Ehrenrede auf das hohe Titular-Fest des Ordens der allerheyligsten Dreyfaltigkeit, welches da eine hochlöbl, englische Erz-Bruderschaft erwehnten Ordens ihre Würdens-Wahlen bestättiget, in gedachter Ordens-Kirche zu Pressburg in Ungarn vorgestellet ." (Pressburg, 1765.) 137 „Rede von dem Dreyeinigen Gott auf das hohe Titularfest des Ordens der Allerheilingsten Dreyfaltigkeit von Erlösung gefangener Christen ... abgeredet von ..." (Pressburg, 1766.), Lob- und Ehrenrede auf das hohe Titularfest des Ordens der allerheilingsten Dreyfaltigkeit, hochlöbl. Englische Erzbruderschaft erwehnten Ordens, ihre Würdenswahlen bestättigte, in bemeldeter Klosterkirche zu Pressburg in Hungarn vor einer zahlreichen Gegenwart abgeredet. (Pressburg, 1767.), „Divus Ivo in academica S. Joannis Baptistáé basilica dictione panegyrica celebratus dum incl. facultas juridica regiae universitatis Tirnaviensis coram s. p. q. a. eidem divo titulari suo annuos honores ritu solemni persolveret ..." (Tyrnaviae, 1777.). ©rafett Sofjanrt *>on (gjapartj Ä. St. Stàmmtrtt unt> «infifjfr bttf ,çod;lib». ©U&ernií in Jiimit. Vlùtnbttù, If» 3ebaim ebtrbarb 3tb / SMbdnbla auf Um alun SScinntoift/ 1714, 57. kép Szapáry János 35 1784-ben Nürnbergben kiadott könyvének borítója 137 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. kötet, (a továbbiakban Szinnyei im.) Budapest, 1909. 392-395.pp. - Szinnyei tévesen négy különböző Szapárynak tulajdonítja ezeket a müveket. A könyvek megjelenésének idején csak Szapáry János gróf (1723-1796) lehetett a szerző, mivel Pál csak 1753-ban született, József 1754-ben, más hasonló nevű pedig nem élt a 18. századnak ebben a szakában. A megjelent művek témája, sőt címe is egy szerzőre utal, és magyarázat lehet az is, hogy Jánosnak szokás szerint számtalan keresztneve volt, melyeknek használatát időnként váltogatta.
