Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)

A család felemelkedése

történt változásokat tartalmazza egész 1702. évig.* Eme feljegyzések folytonos­ságban tulajdonképen 1690-ig terjed­nek, és 1667-től 1681 közti időről, mint azt az egyenlő kézirás nyilván tanúsít­ja, egy időben, tehát 1681-ben eszközöl­tettek, és pedig oly módon, hogy azon gyermekek születésének feljegyzésénél, kik 1681-ben még éltek, az esetleges vál­tozás későbbi beírására néhány sornyi tér hagyatott, és a később beállott vál­tozás utólag jegyeztetett be, azonban ugyanazon kéz által, melytől az alapfeljegyzések származnak, a mi a kézírások­nak egybevetéséből kétségtelen. Az ekkénti utolsó bejegyzés 1702-ből való; e szerint nem forog fenn kétség az iránt sem, hogy Szapáry I. Péter nem 1679, hanem 1702. év után halálozott el, vagy 1702. évben!' A cikkben hivatkozott napló pedig a követ­kező bejegyzéseket tartalmazta: „Anno 1667. die 13. Februarii Csunon, nemes Mosón vármegyében levőben, jegy­zettem el magamnak házastársul nemzetes és vitézlő Egresd' Boldizár ur nemes és nemzetes Armpruszter Susanna asszonytul mint kedves feleségétül való első szülött leányát, nemzetes Egresd' Soffiát, tizenhét esztendős korában, lévén kérőm tekinte­tes és nagyságos öregbik Zics István posoni kamara prefectus ur ő nagysága és nem­zetes vitézlő Farkas András kedves sógor uram, ő fölsége győri fő harminczadossa és Győr vármegyének vice ispánya; kiadók pedig voltak gróf Draskovits Miklós ur ő nagysága és Kerekes Menyhárt sógor ur, nemes Mosón vármegye vice ispánya. Ugyanazon föllyül megirt napon volt kézfogásunk is csuni udvarháznál. Die 15. Februarii esküttünk meg egymással ugyan csuni udvarháznál, esküttet­vén meg bennünket az besenyeiplébánus. Anno 1667. die 29. Septembris indultunk Bécsben az menyegzőre való vásárlás kedvejért együtt egy hintón megirt Egresdi Boldizár ur és felesége nemzetes Arm­pruster Susanna aszszony és az én feleségem, akkorbeli mátkám nemzetes Egresd' Soff a, egésségesen másnap beérvén Bécsben, harmadnapján megbetegedvén vélet­lenül megirt szegény Armpruster Susanna asszony, vette ki Isten az világbul ugyan Bécsben, die 5. Octobris az belső városban levő aranyos Szarvasnál való vendégfo­gadóban. Az testét szomorúan vissza hozván magunkkal Csunra, die 3. Novemb­ris anni 1667 temették el nagy böcsülettel és készülettel az csuni templumban; kinek lelkének Isten ő szent fölsége legyen irgalmas és kegyelmes. Anno 1667. die 6. Novembrisgyászban levén, Egresd' Soffia akkorbeli mátkám­mal az csuni curiában volt minden muzika nélkül való menyegzőnk. 35. kép Zala vármegye - Szécsisziget és környéke - térkép

Next

/
Thumbnails
Contents