Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Szapáry Péter legendája
nem látta a jótevő napot, vesznie kellett okvetlenül: ha az ép és ifjú erő, ha a jótékony természet nem üdíti fel az ifjút. (Más monda-variáció szerint Hamzsa bég a foglyul ejtett Szapáry Pétert elküldte a budai vezérhez. Itt is keményen bántak vele, földalatti tömlöcben tartották, rohadt szalmán feküdt, sebei kiújultak, a ápolás hiányában rettentő kínokat szenvedett. Három nap és éjszaka gyötrelmei a sír szélére juttatták Szapáryt, de a vezér nem a halálát kívánta, hanem a megkínzatás és hadisarc volt a célja. Ezért jobb helyet és ápolást nyújtott a fogolynak, de alacsonyrendű munkára szorították. A hős katona a basa szakácsa mellett kuktáskodott, táplálékul az ételmaradékokat kapta, s tűrnie kellett a gúnyolódok ütlegelését is.) Felgyógyult végre a kiszenvedett rab; - másnak örömére szolgált a visszanyert ép erő, ennek nyomorára, kínzatására szolgált. - Gúny, üldözés, verés, baromi munka, koplalás lett osztályrésze; még ekének is eléje fogaték, csak épen hogy fűvel nem táplálták. Mire még épített, egyedül a mennyei gondviselés volt, mert erősen hitte: miszerint az, ki reá ily nehéz próbát küldött, nem hagyja jutalmazatlanul szenvedéseit. Barátja, Batthyány Ádám szintén Bécs oltalmára sietett, s nagyobb szerencse is kísérte útjait, mint Szapáryét. Míg a hős így szenvedett, Ádám gróf a kiszabadításán fáradozott. Rögtön az elfogatásakor Hamzsa béghez fordult, aki váltság ellenében se akarta kiadni foglyát; a budai pasa pedig a hozzáintézett levélre válaszolva, 30.000 forint váltságdíjat kért, amit még kevesek is ilyen fontos és előkelő személyért. Az akkori időkben ilyen teljesíthetetlen követelés reménytelenné tette Szapáry helyzetét. Batthyány, aki a hős nejét és gyermekeit is pártfogásába vette, nem adta fel a reményt, de a sarchoz való gyűjtés eredménye még felét se tette a követelt összegnek. Szapáryné eladta minden ékszerét, kincseit, drágaságait, jobbágyai is önként adóztak a célra, sőt végigkoldulták urukért az országot, amely azonban nagy részében idegen uralom alatt állott, de a gyűjtés nehezen ment, nagy volt a szegénység. - így telt el három borzasztó esztendő. A váltságdíj nem gyűlt össze s a törökök minden más ajánlatot elutasítottak. Ekkor hallotta Ádám gróf, hogy egy előkelő aga fontos megbízatással útban van Bécs felé (más variációban - Vasárnapi Újság - Buda felé). Összegyűjtötte fegyvereseit, megrohanta a követ kíséretét és foglyul ejtette az agát. A vezér ki akarta váltani a követet rabságából, de Ádám gróf óriási sarcot követelt érte és míg ezen 16. kép Szapáry Péter húzza az igát
