Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Muraszombati ág
142. kép Fiume (Rijeka) képeslap. Szapáry 143. kép Bábolna Géza fiumei kormányzóról elnevezett rakparti sétány „Riva Szapáry" szemben, de az egyházpolitikai javaslatok tárgyalásakor a pártból kilépett, és éles ellenzéki magatartást tanúsított. 1896-ban Muraszombatban választották meg szintén szabadelvű párti programmal, de a pártba nem lépett be. 255 Batthyány Lajos gróf lemondása után az uralkodó Fiume és a horvát partvidék kormányzójának nevezte ki, s egyúttal ráruházta a Fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság elnökségét is. Ezt a hivatalt 1896. november 23-tól 1903-ig töltötte be. Abban az évben ugyanis nagy belpolitikai botrányt kavart egy vesztegetési ügy. Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöksége alatt, 1903. július 29-én Pap Zoltán ellenzéki képviselő, függetlenségi honatya tízezer korona, vesztegetésből származó pénzt tett le a Tisztelt Ház asztalára, azt állítva, hogy azt Szapáry László 104 fiumei kormányzótól kapta, hogy az év eleje óta tartó obstrukciót megállíthassa, ami a parlamenti munkát szinte teljesen lehetetlenné tette. Szapáry azt kérte az összeg fejében, hogy Pap Zoltán álljon el az obstrukciótól, és szüntesse be a kormányt bíráló felszólalásait. Szapáry ]04 azt nyilatkozta, hogy „tettem ezt azért, mert azzal azt gondoltam, azt véltem, hogy elősegítem a végzetessé válható törvényen kívüli állapot megszűnését, másrészt igaz ragaszkodásból a miniszterelnök úr személye iránt. Becsületszavamat adom arra, hogy a miniszterelnök úrnak ezen lépésemről semmiféle tudomása nem volt. Tettem ezt saját egyéni akaratomból anélkül, hogy a kormány bármit is tudott volna." Ez az ügy volt a magyar parlamentarizmus történetében az első, ami miatt parlamenti vizsgálóbizottságot hoztak létre. Az eset kapcsán Szapáry László beadta a lemondását, és néhány évig visszavonult az aktív politizálástól. 256 Az első világháború után csekély szerepe volt az Ausztria és Magyarország közötti területi rendezésben és a Sopron sorsát eldöntő népszava255 Magyar Országgyűlési Almanach 1901-1906. 108.p. 256 Cieger András: A vizsgálóbizottság és a nyilvánosság. In.: Médiakutató 2005 nyár - Történelem rovat.
