Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Magyarország miniszterelnöke, Szapáry Gyula
Bár a többi nemzetiséggel hasonló megegyezésre nem került sor, Szapáry_ 4 a dualizmus kori magyar miniszterelnökök között nemzetiségi ügyekben a mérsékeltebbek közé tartozott. 1890-ben, amikor Baltik evangélikus lelkészt, a szlovák nemzetiségi mozgalom egyik vezetőjét püspökké választották, Szapáry vl az országgyűlési képviselők követelése ellenére sem volt hajlandó Baltik püspök uralkodói megerősítését megakadályozni. 225 Brankovics György temesvári püspök személyében viszont a kormány jelöltjét választatta meg szerb pátriárkává. 226 A Szapáry-kormány viszonylag mérsékelt nemzetiségi politikája ellenére az erdélyi románokkal konfliktusba keveredett. Miután Szapáry_ 4 , Károly román király kérését nem teljesítette, mely az erdélyi választójog kiterjesztésére és a magyarosítás megszüntetésére vonatkozott, a román nemzetiségi vezetők követeléseiket memorandum formájában juttatták el Ferenc Józsefhez. Az uralkodó által visszautasított felirat szolgált alapjául az 1894-ben, Wekerle Sándor kormányzása idején lezajlott ún. Memorandum-pernek. 227 Szapáry Gyula 74 1891-ben terjesztette elő a közigazgatás államosításáról alkotott törvénytervezetét, melyben jórészt szakított két évtizeddel korábbi radikális elképzeléseivel. Az 1873-ban kidolgozott koncepciójától eltérően a megyék területi beosztásán nem kívánt változtatni. Az 1891-es törvényjavaslatban gyökeresen új tényezőnek számított viszont a megyék önkormányzati jogának korlátozása állami tisztségviselők alkalmazásával. Szapáry 74 tervezete szerint a tisztikart ezentúl nem a törvényhatósági bizottság választaná, hanem a belügyminiszter nevezné ki. 228 A miniszterelnök javaslatának ugyancsak lényeges pontja volt a járási tanácsok felállítása, melyek egy járás vagy két szomszédos járás ügyeit intézték volna. A járások területét ezentúl nem a megyei hatóságok, hanem a belügyminiszter határozta volna meg. A járások székhelyeit a megyék csak a belügyminiszter jóváhagyásával helyezhették volna át. 229 Szapáry 74 a községek autonómiáját közvetlenül is csökkenteni kívánta. A kisközségeket körjegyzői körzetekbe vonta volna össze. A törvényjavaslat szerint a belügyminiszter által kinevezett körjegyző ellátná a közigazgatás legfontosabb teendőit és ellenőrizné a korlátozott községi önkormányzatot. 230 A törvénytervezet a megyékkel szemben a városok súlyának növelését irányozta elő. A városok tisztviselőik egy részét továbbra is maguk választhatták volna. A megyei igazgatás államosításával pedig a rendezett tanácsú városok és a népesebb nagyközsé225 Graf Julius Szapáry... 1891. 139.p. 226 Uo. 135.p. 227 Erdély története 1659-1661.pp. 228 Hencz im. 153. p. 229 Uo. 230 Uo.
