Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)
Magyarország miniszterelnöke, Szapáry Gyula
rajzi), valamint a Kvassay Jenő vezette Országos Kultúrmérnöki Hivatal működött. 216 Bár, mint fentebb írtuk, a Vaskapu szabályozásának ügyét Baross Gábor saját hatáskörében és minisztériuma felügyeletében tartotta, 1890. szeptember 15én - mint ahogy azt egy emléktáblaa ma is hirdeti - Gruics szerb miniszterelnök jelenlétében a Grében szikla alsó végének robbantásával gróf Szapáry Gyula 74 jelenlétében kezdődött meg az al-dunai Vaskapu-szabályozás. 217 A nagybirtokos, jelentős birtokigazgatási tapasztalatokkal rendelkező Szapáry 74 a Földművelésügyi Minisztérium élén 1890. március 15-ig, miniszterelnöki kinevezéséig maradt. 218 Földművelésügyi miniszterségének tizenegy hónapja alatt hozott intézkedései közül a filoxérának ellenálló amerikai szőlőcsemeték telepítését kell kiemelnünk, melyeket részben ingyen, részben leszállított áron osztatott ki a birtokosok között. Mivel az ő minisztériumához tartoztak az ármentesítési ügyek, folytatta a Duna, a Rába és a Tisza szabályozását. A Tisza szabályozásával egyébként mint a Közép-tiszai Ármentesítő Társulat elnöke - már negyven éve foglalkozott. Most azonban miniszteri tárcája révén lehetősége nyílt arra, hogy a parlamentben előterjessze a Tisza és mellékfolyóinak egységes szabályozási tervét, melyet ha maradéktalanul megvalósul, a Széchenyi által megkezdett nagy mű méltó befejezésévé válhatott volna. 219 Szapáry Gyula 74 a földművelésügyi tárcát elsősorban jó agrárius kapcsolatai miatt kapta meg. Tisza Kálmán ugyanis a Mérsékelt Ellenzék agráriusait Szapáry_ 4 személyével kívánta a kormány felé vonzani. Ugyancsak az agráriusok megerősödésének tulajdonítható a Földművelésügyi Minisztérium önállósodása is. 220 A politikai nézeteiben liberális, de mindamellett vallásos érzületű és az agrárius körökben is népszerű nagybirtokos a kiéleződő agrárius-merkantil ellentétek idején és az egyházpolitikai küzdelmek előestéjén egyre inkább alkalmasnak látszott a miniszterelnöki poszt betöltésére. Úgy tűnt, hogy Szapáry Gyula 74 személye a parlamentben és a közvéleményben egyre növekvő feszültségeket mérsékelheti, és a szemben álló felek között közvetítő szerepet játszhat. Mint ismeretes, Tisza Kálmán bukására formálisan Kossuth Lajos állampolgársági ügyével kapcsolatban került sor. Kossuth ugyanis az 1879-ben elfogadott honosítási törvény értelmében elvesztette magyar állampolgárságát, mivel tíz év elteltével sem kérte annak meghosszabbítását az osztrák-magyar külképviseleti szervektől. Tisza a parlamenti vitában kitartott Kossuth magyar állampolgársá216 Fejér László im.: 144.p. 217 Uo.: 147.p. 218 Uo. 72-73.pp. 219 Uo. 220 Magyarország története 6/2. 1979. 1329.p.
