Claude André Donatello - Cseh Géza - Pozsonyi József: A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története (Régi magyar családok 6. Debrecen, 2007)

Szápár falu, a családnévadó ősi birtok és a család feltűnése

„Pogány igámnak (amelybe a sors fog, végeken törni az ugart) akik enyhítettétek olykor kínjait, ne higyjétek, hogy nagyon meghatódott szívvel fogadtam azt a korty vizet meg a félóra pihenőt: öröm s áldás volt az is, igaz, köszönöm: de számontartom a bűnötöket. Együtt volt a kincs s nem váltottatok ki. Nem láttok most sem az ekémre rogyni: bírja még bennem a régi bivaly! Tudom, mi az érdem s mi a barátság, de ha ennyit tűrt, elnémul ajaj. Gyere, kontyos, kezdjük az új barázdát!" (Szabó Lőrinc: A rab Szapáry az övéihez) Szápár falu, a családnévadó ősi birtok és a család feltűnése Szápár nevű település, a Szapáry család ősi, évszázados bölcsője Veszprém megyében, közel Fejér és Komárom-Esztergom megyék határainak találkozásánál, a Bakony hegység északkeleti részén, a Gaja patakba torkolló Szapári-ér és Határ patak mellett, félúton Zirc és Bodajk között fekszik. Ebben a kis csendes Veszprém megyei faluban semmi nem mutatja, hogy valaha a falutól délre magasodó Sánchegy oldalában erődített kastély állott. Erődített helyre utal maga a hegy neve is. Pedig volt idő, amikor a falu oly mértékben függött a kastélytól, hogy annak lerombolásakor még a település neve is eltűnt. Bél Mátyás történetíró nem is említi a falu nevét az 1735-ben megjelent Notitia novae historico-geographica című művében, pedig Veszprém vármegye leírásához a megye bizottságaitól és főjegyzőjétől a vármegye minden lakott helyéről megkapta az adatokat.

1 Szápár pusztát, a Zichy grófok birtokát (a könyv megírásának idején, tehát a 17-18. században birtokosok) csupán mint Csernye falut nyugatról határoló területet említi meg a szerző. A Szapáry családot pedig a vármegyében egyedül Bánk (ma Bakonybánk, Komárom-Esztergom megyében) részbirtokosaiként említi. Szápár falu újjáépítése csak a 18. század közepe táján vált lehetővé, minden bizonnyal a régi erődített kastély köveiből. Maga a falu soha nem játszott jelentős szerepet, így múltjáról is kevés nyom maradt fenn. Történetének legrégibb adatai a törökdúlás és törökuralom martalékává váltak. Mindazonáltal a Szapáry család Muraszombatban (ma Murska Sobota, Szlovéniában) megőrzött levéltári anyagai között a családi emlékezet szerint 1 Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. Veszprém, 1989.