Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Návay Lajos politikai pályája

fennálló társadalmi rend ellen irányuló tevékenység ügyében.

468 Hasonlóan merev álláspontot képviselt egész életében a nemzetiségiek igényeivel szemben, a beolvadást tartva egyedüli megfelelő végcélnak. Ennek elősegítését a következőképpen vázolta programjában: „a magyar nemzeti állam jövendő egysége a legszorosabb összeköttetésben áll mindazzal, ami kultúránkra vonatkozik, hogy a nemzetiségiek beolvadására a legbiztosabb alapot a művelt és erkölcsileg tiszta magyar nép nyújthatja. Ott a községi iskolákban, ott lássuk mindenekelőtt nemzetifegyvergyárunkat, és ha arról van szó, hogy a közművelődés érdekeit szolgáljuk, gondoljunk mindenekelőtt magyar voltunkra, amely itt ezen a földön a hegemóniát kétségbevonhatatlan és mindenki által tiszteletben tartandó jogunkká teszi"

469 Természetesen minden program annyit ér, amennyi megvalósul belőle. A következőkben a programbeszéd tematikáját figyelembe véve közöljük fontosabb alispáni intézkedéseit és állásfoglalásait. Közigazgatási reformjaival és az ellenőrzések „hatékony és éber gyakorlása által" a vármegye igazgatását a megkívánható fokra igyekezett emelni. Szabályozta a jegyzők kötelező hivatali óráit, annak betartását szigorúan megkövetelte. Eltiltotta a községi jegyzőket attól, hogy vidéki pénzintézetektől megbízásokat vállaljanak. Utasította a főszolgabírókat, hogy a községi jegyzők magánmunkálati díjait vizsgálják felül, és egységesen maximálják. Módosíttatta a községi szabályrendeletek azon részeit, ahol a jegyző külön munkájáért járó honorárium szabad alku tárgyát képezte. „E reformot úgy a közönség érdekében, mint a jegyzői kar reputációja érdekében igen fontosnak ismerem" - írta a közigazgatási bizottságnak adott jelentésében. Arról is intézkedett, hogy a községi jegyzők ingyen tanácsadással és megfelelő útbaigazítással szolgáljanak a hozzájuk fordulók ügyes-bajos ügyfeleknek.

470 Rendeletileg szabályozta a szabadságolásokat. Csak az mehetett szabadságra, akinek nem volt munkahátraléka. Előírta a járási főszolgabírók községi vizsgálatainak alaki, tartalmi követelményeit, minta jegyzőkönyvet léptetett életbe stb. 1 Ennek eredményeként egy Péli nevű makói molnárt, aki Földeákon az éjjeli órákban munkás-összejöveteleket tartott száz korona bírsággal és harmincnapi elzárással büntették. 1 CSML.CSL.IV.B.402.kgy.jkv. 1901. december 17. 638. sz. 1 CSML.CSL.IV.B.408. Csanád megye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok, (tobábbiakban Alisp.) Az alispán jelentése 1902 április hóról. 1904.1. 29.