Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
A második generáció, a család két ágra szakadása: Návay János és György
Návayt?, Muslay Antal főispán kinevezte helyettes alispánnak. 1828. májusában újra megbízták a helyettesítési teendőkkel. 197 Návay György?i feladatait vasszigorral hajtotta végre. Nem mindenkinek tetszett kemény eljárása. 1813-ban szegedi polgárok panaszkodtak a Helytartótanácsnak arról, hogy őket a makói vásárban Návay?, portékájuk eladására szorította, sőt Závodszky Mátyás csizmadiát törvénytelenül megpálcáztatta. A Helytartótanács leiratában szigorúan figyelmeztette a főszolgabírót, hogy a jövőben tartózkodjon a „törvényben semmiképpen nem gyökerezett testi büntetésektől". Makó város bírái és esküdtjei 1820. május 21-én panaszukkal az alispánhoz fordultak. Ebben előadták, hogy Návay? • marháit és ménesbeli lovait áthajtotta a makói határba, sőt a juhait is rendre ott tartja. Az elöljárók konstatálták a helyzetet, majd megjelentek a károkozó makói házánál, ahol kérték, hogy a helytelen gyakorlatot szüntesse be. Erre Návay György?i a következők szerint fakadt ki: „No ha úgy van, baszom a ti lelketeket! Ha a héten a töltést és a hidak mellékét tökéletesen el nem készítitek, a töltésen veretem meg a bírót!" A történtek után megyei bizottságot küldött a városházához hasonló fenyegetésekkel. A parancsot az elöljárók megértették, elrendelték a munkálatokat, de a Maros magas vízállása miatt lassan haladtak. A helyzetről jelentést tettek Návaynak?,, aki hasonlóan durva, többször megismételt káromkodások között a határidő pontos betartására utasította őket. A panaszosok kérték az alispánt, György?i bátyját, akadályozza meg az ellenük kilátásba helyezett „méltatlan meggyaláztatást." 198 Návay György?, horgosi Kárász István Csongrád megyei alispán, királyi tanácsos és fáji Fáy Kunigunda lányával, Jozefával (Szeged. 1780. június 15 t Földeák. 1840. január 20.) kötött házasságot. Jozefa férje, György?, halála után (Földeák. 1829. január 28.) átvette a gazdaság irányítását. 199 Fiaival, Károllyal 52 és Tamással??, lányai jelenlétében 1834. november l-jén Földeákon osztályt tett. A szerződésből kiderül, hogy Károlynak? 2 már kiadta az apja után járó fél birtokrészt. A fiatalkorú Tamás?? részét is ő használta. A számára törvényesen járó özvegytartás helyett évi kétezer forintot, háztartására búzát, árpát, zabot, kukoricát, szénát és szalmát, két-két hízott sertés és bárányt, 12 akó bort, valamint 20 Makói Újság., CSML.CSL. kgy.jkv. 687/181 l.sz. és 829/1817.sz. 1 CSML.ML. V.A.101. a. Tanácsülési iratok. 31/1820. 1 Nlt. Családfatöredékek. Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családai. I-II.k. Heraldika kiadó. 2003. (továbbiakban: Szluha. Nyitra.) 582.p.