Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay György és Csanád megye
én tartották Makón. Ezen báró Falkenstein Béla püspök főispán helyett Kovács Pál kanonok elnökölt. Kíséretéhez tartozott Jankovich Pál csanádi kanonok, makói plébános, Krisnerics András szentmiklósi, Koller Pál perjámosi és Bileczky Sámuel földeáki plébános. A birtokosok részéről mindössze Návay György 5 „Külső Szolnok törvényesen egyesült megyék szolgabírája, földeáki földesúr" és Simonyi József, Arad vármegye jegyzője, a modenai herceg megbízottja volt jelen. Az ülésen kihirdették a Falkenstein főispáni kinevezéséről szóló 1730. december l-jén kelt okiratot, majd felolvasták a főispán levelét, amelyben Kovács Pálra mint teljhatalmú megbízottra ruházta jogait. 135 A következő több mint tíz évben Csanád megye mintegy ötven nagy- és kisgyűlésén általában két-három tag jelent meg, kivételesen néha öt-hét. 136 A megyegyűlések lelke és szervezője Návay György 5 , akinek birtokán, Földeákon 1741-ig hat közgyűlést tartottak. 137 Kovács Pál 1732 júniusában a váradi egyházmegyébe távozott. 138 Utódja Vorstern Kristóf kamarai prefektus lett. A két tisztséget viselő Vorstern segítője, majd utódja Vranovics Tamás Csongrád megyei jegyző volt. Vele került összetűzésbe a funkció nélküli, de a vármegye ügyeibe minduntalan beleszóló Návay György 5 . 1732 őszén a vármegyei pénztár kezelése és a terminus napjára vonatkozó utasítást kifogásolta Návay 5 . Vranovics erről levélben értesítette Vorsternt, aki „valójában megharagudván " utasította Vranovicsot, hogy „ennek utána a legkisebb engedelemmel is a N Vármegye Návay, uramhoz ne légyen. 39 Vármegyei befolyását csak 1734-ben sikerült visszaszereznie Návaynak 5 . Az október 29-én megtartott közgyűlésen megbízták az adók beszedésével. I4U Návay Györgyben? agilis adószedőt sejtettek, s valóban 1735. tavaszára 1529 forint 43 krajcár gyűlt össze a földeáki kúriájában őrzött vármegyei pénztárba. Ebben az időben a közeli Csanád és Nagylak települések katonai határőrvidékhez tartoztak, félig-meddig katonáskodó „rác" lakosokkal, akik több ízben feltörték és 135 Reizner János: Csanád vármegye régi törvényhatósága és közgyűlései. Maros, 1872. január 7. III. évfolyam 1. szám. A témával kapcsolatban lásd még: Gilicze János - Vígh Zoltán: Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspök-főispánok idején (1699-1777). In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. X. Szeged 1986. 1749. pp. (továbbiakban: Gilicze - Vígh) 136 U.o. 137 U.o. 138 Takáts. 120-121. pp. 139 CSML.ML. Makó városát régi időktől érintő iratok. 31.sz. 140 CSML.CSL. kgy.jkv. 1734. október 29. 39.sz.
