Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Návay György és fia, Pál birtokszerzési törekvései

A harmadik pontban úgy rendelkeztek: amennyiben csak néhány birtokot tudna visszaszerezni, akkor az első pont szerint fognak eljárni.

127 A szerződésben foglaltak teljesítésére azonban nem került sor. Ez talán magyarázható Návay György? betegségével, majd 1759. november 25-én bekövetkezett halálával. Návay Györgyöt

5 az általa romjaiból felépített templomban, annak szentélye alá, az általa építtetett kriptába temették el, ahova később a család számos tagja is temetkezett. A kelet-csanádi jószágok ügyével 1770-ben találkozunk újra. Návay Palis (id. György? fia) és Návay Mihály

30 (id. György? unokája) Pesten, 1770. május 16-án keltezett levelükben értesítették a Szél és Dobóczy famíliákat arról, hogy Bessenyei Julianna már többször kérte a náluk levő iratokat. Azokat csak akkor adják át, ha arra engedélyt kapnak, és egymás között elszámolnak.

128 A következő évben Návay Antal

2

o és Mihály

30 Kunszentmártonon 1771. március 24-én, találkozott Bessenyei Mihállyal, Boldizsárral és Dobóczy Mártonnal, akik a Szél, Végh és Cseby családokat képviselték. Megegyeztek abban, hogy a Návay fivérek 860 rénes forintért átadják a náluk levő 39 darabból álló irategyüttest. Azt azonban kikötötték, ha azok segítségével valamelyik birtokot visszaszerzik, úgy annak tizenketted része megilleti a Návay családot. A megállapodást mindkét fél elfogadta. Ekkor váratlan dolog történt. Ameddig a Návayak a szerződés második példányát írták, Bessenyeiék a már náluk levő iratokkal lóra pattanva megszöktek, otthagyva csapot-papot. A szerződés aláírás nélkül maradt, arra rávezették a történteket, és azt két kunszentmártoni polgár, Tóth András és Gyovay Ferenc hitelesítette.

129 Az újabb meghatalmazottak sem jártak nagyobb sikerrel, mint idősebb Návay György?. Az említett birtokok közül egyet sem tudtak visszaszerezni. A puszták zömét a kamara bérbe adta, vagy azokon telepes községeket hozott létre. A 18. században megjelentek az örmény bérlők, akiknek jó része megvásárolta bérleményét, és nemességet szerezve letelepedett Csanád megyében. Návay Páhs harmadik felesége, Skvarics Magdolna révén rokonságba került a Bilárd, Mező Szegedi, Majtényi, Pyber és a Kisfaludy családokkal. Apósa, Skvarics László Arad megyei alispán már az 1740-es évek elején lépéseket tett a nagyapjuk, Mező Szegedi Bálint által Nagy Pálnak zálogba adott Vas megyei Lak 127 Nlt. 70., 72. Szerződés és szerződés tervezet. 128 CSML.ML.Nlt. sz.n. Návay Pál és Návay Mihály levele. 129 CSML.ML.Nlt. szn.