Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Lajos politikai pályája
támadásra, noha a kastély kertje mellett elhaladó proletárok öklükkel fenyegették meg, ha a parkban sétálni látták. 531 1919. április 23-án a túlhajtott rekvirálások miatt elégedetlen makóiak tüntetésük során megölték Vásárhelyi Kálmánt, a hadügyi népbiztos városba vezényelt politikai megbízottját. A tettesek felkutatására a hírhedt budapesti Vörös Őrség egysége érkezett Makóra. A „nyomozásra" nem sok idő maradt, mert az antant egységek makói bevonulása már csak órák kérdése volt. A város kiürítésekor a gyanúsítottakon kívül túszokat vittek magukkal, akiket az útjukba eső helységek direktóriumai jelöltek ki. Földeákról Návay Lajos 74 , Návay Iván 76 és Korchmáros Imre földbirtokosokat vitték el. A direktórium eredetileg Návay Tamást-3, Lajos 74 bátyját szemelte ki, aki azonban a tanácsköztársaság idején állandóan Budapesten tartózkodott. így került a túszok közé a púpos, félig-meddig nyomorék Návay Iván 76 , aki soha nem politizált. A Vásárhelyi Kálmán megölésével gyanúsított makóiakat már Hódmezővásárhelyen a vasútállomás mellett kivégezték. A különvonat, amit később „Szamuely halálvonatának" neveztek, a Szentes-Csongrád vonalon Kiskunfélegyházára kanyarodott. Itt április 29-én teljesedett be a Návayak sorsa. Kiss Béla szentesi főjegyzővel együtt szólították ki őket a vagonból, majd egy vésztörvényszéknek sem nevezhető kihallgatás után valamennyiüket kegyetlen módon kivégezték. A Návay Lajos 74 személyéhez fűződő események láncolata itt nem szakadt meg. Még egy posztumusz miniszterelnök-jelöltséget tartogatott számára a sors. Az Arad környéki földbirtokosok a francia katonaság védelme alatt, de Lobit tábornok tanácsára „ellenkormány" létrehozásáról döntöttek. Rövid tanácstalanság után a miniszterelnöki posztra Návay Lajos 74 személyében egyeztek meg. Ezzel a Csanád megyei befolyásosabb földbirtokosok (Purgly, Vásárhelyi, Eckhardt) is egyetértettek. 532 A felkérő küldöttség május 4-én érkezett autóval Földeákra, majd értesülve Návay Lajos 74 haláláról, még ugyanazon a napon visszatértek Aradra. Ezután került előtérbe gróf Károlyi Gyula személye, akinek elnökletével meg is alakult az aradi ellenforradalmi kormány. A francia előrenyomulás elmaradása miatt azonban nem tudtak érdemi hatáskörre szert tenni. Ez csak a saját fegyveres erővel rendelkező Horthynak sikerült. 1 Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Lm. 518.p. 2 Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez. Szeged. 1923.
