Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Lajos politikai pályája
Az alkotmánypárt feloszlása után a megalakuló Nemzeti Munkapárt adta azt a keretet, amelyben a függetlenségiek vármegyei ellenzéke megerősödött, és az 1910-es választások után a törvényhatósági bizottságban is többségbe került. Návay Lajos™ belépése a Nemzeti Munkapártba nem okozott meglepetést politikai körökben. A 67-es alap és a nemzetiségi kérdésben a magyar szupremácia képviselete addig sem volt idegen számára. A végső lökést az adhatta meg neki, hogy a választójog reformját is felvették a programba, Tiszával szembeni fenntartásait Khuen és Lukács személyével igyekezett magában kompenzálni, és ezektől várta a választójogi reform megvalósítását, a Nemzeti Munkapárt haladó liberális arculatának kialakítását. „Az 1910. júniusi választásokon óriási győzelmet aratott a Munkapárt. A választást megelőző harc elkeseredett és szenvedélyes volt. A győzelemben feltétlenül része volt a hatósági erőszaknak és annak is, hogy a munkapárti kaszsza bőkezűen ontotta áldásait. A Munkapárt győzelmének és az ellenzék bukásának azonban sokkal mélyebben fekvő, sokkal komolyabb okai is voltak. A koalíció sivár eredménytelensége nagyban lejáratta az ellenzéki pártokat. A nemzeti érzéstől áthatott tömegek kiábrándultak pártjaiból, hiszen azok kormányzásuk alatt a nemzeti követelések terén a legminimálisabb eredményeket sem tudták elérni, ennek ellenében viszont felemelték a kvótát és a közös ügyek ellen hadakozó függetlenségi párt, mihelyt kormányra került, új közös ügyet teremtett Bosznia annexiójának elfogadásával. A koalíciós ellenzék, mint kormánypárt egy lépéssel sem tudta előre vinni a gazdasági és pénzügyi függetlenség kérdését. Az államkassza kiapadt, a gazdasági helyzet leromlott, a belügyi kormányzás terén pedig anarchisztikus állapotok kezdődtek'* 02 Návay Lajos 7 4 Temesváron lett munkapárti képviselőjelölt. A battonyai kerülettel -miután a bankkérdésben nemcsak Justhtal, de választóival is éles ellentétbe került - megszűnt minden kapcsolata. Az ellentét élességére jellemző, hogy Justh az 1909. október 17-i vármegyegyűlés után még meglévő hatalmi pozíciójának tudatában kijelentette, hogy „le fog mindenkit törni, és ki fogja a NávayvaliA tartó tisztviselőket irtani™ A függetlenségi Makói Újság már 1909. decemberében elparentálta a battonyaiak hajdan népszerű képviselőjét: „Návaynak 74 , a Justh által politikai vezetővé emelkedett képviselőnek, aki azzal hálálta meg jóakarója bizalmát, hogy a megyében ellendemonstrációt készített és )2 A magyar országgyűlés története. .Szerkesztette: Ballá Antal. Budapest, 1927. 355.p. 13 Napló II. 89.p.
