Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Lajos politikai pályája
(1903) megünneplésével kapcsolatban. A panaszosok szerint a magyar állam tekintélyét és egységét sértette az ünnepség. A magyar szupremáciát Návay 74 szerint is védeni kell, de egyben leszögezte, hogy nem tartja üdvös politikának azt sem, amelynek hazafisága türelmetlenségben és indokolatlan idegenkedésben jutna kifejezésre, s a nemzetiségeket váddal illetné ott is, hol erre okot nem szolgáltattak. 477 Alispáni működése idején - programjának megfelelően - igyekezett magát távol tartani a pártpolitikai küzdelmektől. Álljon itt bizonyítékként Justh Gyula, politikai szempontból ellenfelének véleménye, aki az aradi Függetlenség című újság szerkesztőjének írt olvasói levelében kelt a lap hasábjain támadott Návay Lajos 7 4 védelmére: „lapod negyedik számában Csanád megye jeles alispánja ellen tért adtál egy igaztalan, éppen nem tárgyilagos támadásnak. Návay 4 egy nagy tehetségű férfiú, kinek mint mindenkinek vannak ugyan hibái, de ezek kiváló, elvitathatatlanul nagy kvalitásai mellett elenyészően csekélyek. Kérlelhetetlen szigor minden mulasztással, minden visszaéléssel szemben, a politikai pártszempontok érvényesítésének kiküszöbölése a közigazgatásból, oly nagy érdemei Návaynak-4, hogy ezért őt hálás elismerés és nem gáncs illeti" 4 ™ Návaynak 74 írt magánlevelében elhatárolta magát az újságcikktől. Návay Lajos 74 válaszlevelében „nyílt és őszinte barátjának" nevezte Justhot és leszögezte, hogy „bár sokszor más irányba, de alapjában egy kitűzött cél felé haladunk? 419 Az országos politikai élet „állóvizét" a Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter által előterjesztett újonclétszám emelési törvényjavaslat kavarta föl 1903 januárjában. A javaslat elfogadásának megakadályozására az ellenzék obstrukcióba kezdett. A négyhónapos indemnitás lejárta után az ország ún. törvényen kívüli (exlex) állapotba került. Növelte az ellenzék tömegbázisát és harci erejét, a kormánypártban pedig visszatetszést és itt-ott meghasonlást szült Ferenc József chlopy-i napiparancsa 1903. szeptember 17-én, amely az ország kiegyezéssel elért közjogi státusára büszke magyarokat a monarchia egyik néptörzsének nevezte. A kormánypárt obstrukció elleni támadásának élére Tisza István állt, aki Khuen-Héderváry Károly minisztériumának „békésebb közjátéka" után miniszterelnökként tett kísérletet az obstrukció megszüntetésére. Célját 1904 Uo. májusi jelentés Justh lev. B-a 1/3.27. Uo. 533-34-35 B-b 11/88.
