Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Lajos politikai pályája
vetve magammal és csakis magammal (mert hisz e sorok nincsenek a nyilvánosság elé szánva), kijelenthetem, hogy a mai politikai és párthelyzetben a szabadelvű párt az, melynek céljai céljaimhoz legközelebb állnak. De ez még nem jelenti azt, hogy én a szabadelvű párt uralmon való lététől teszem függővé hazám jövőjét és boldogságát, minek folytán nem is tartom szükségesnek, hogy ez uralom biztosítására minden kínálkozó eszközt - törvényest és törvénytelent, egyaránt alkalmazzunk?^ A leírtak után érthető, hogy amikor 1898-ban az „ischli klauzula" ellen obstrukció kezdődött és a Bánffy-kormány erőszakos lépések megtételét fontolgatta, elérkezettnek látta az időt a pártból való kilépésre. Hozzájárult ehhez az is, hogy ekkorra megérlelődött választójogi reformjavaslata, melynek megvalósulását a Szabadelvű Párt kebelében nem remélhette. A vármegyei közgyűlés elé terjesztett indítványát egyébként Kristóffy felszólalása eredményeként tizenhét szótöbbséggel elvetették. 461 Kilépését természetesen az ellenzéki lapok kiaknázták, és a kormány elleni támadásra használták fel: „Dr. Návay Lajos 74 földeáki nagybirtokos megundorodott attól a piszkos víztől melyben az ország kormányhajója most evez és utálattól eltelve azon korrupt állapotok látásán, melyek közéletünket ezidő szerint jellemzik, lemondott az elnöki tisztségről, melyet csanád megyei központi járás szabadelvű pártja körében eddig viselt és egyidejűleg kilépett a szabadelvű pártból is. Vele együtt kilépett a szabadelvű pártból Návay Tamás?3, akit ugyancsak felháborított az a szemérmetlenség, mellyel a kormány hivatalnokainál a véleményszabadságot elfojtani, s belőlük az önérzetet kiirtani igyekszik' 1 * 62 A Szabadelvű Pártból való kilépése nem jelentette viszont az ellenzékhez való csatlakozását. Az adott helyzetben egyik párt programjával sem tudott teljesen azonosulni. Megyei főjegyzőként megfelelőbbnek tartotta a két Csanád megyei vezető párt közötti lavírozást. Ezt olyan sikerrel tette, hogy a századfordulón már nemcsak a kormánypártnak, hanem az ellenzéknek is tervei voltak vele. Ez utóbbiról az 1901 áprilisában Justh Gyulához írt leveléből értesülhetünk: „sajnálattallátom, hogy az elnöki állás ügyében még e hó 18-án írt részletes levelemet nem kaptad meg. Sajnálom pedig azért, mivel úgy akartam, hogy a felmerült 0 Napló I. 474.p. 1 CSML.CSL.IV.B.402.kgy.jkv. 1898. 54.sz. 2 Vásárhely és Vidéke (Helyi érdekű társadalmi és politikai lap) 1898. november 10. 92.SZ.
