Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Návay Lajos politikai pályája

belállapotaira, üdvös reformokra fordíthatja...Míg a pártok egyike ekként szól, míg a pártok egyike a maga nem mondom ámító, de igenis önámító politikájával az épületet építi és nem veszi észre, hogy ennek alapja megsüppedt, - addig a pártok másika e szavakkal fordul a nemzethez: Igen, 1867 végre biztos alapokra fekteti a hazai jog, a hazai alkotmány ki fejlődését, igen 1867megvédi a nemzetet attól, hogy ódon roskadozó alkotmányát a mindennapi bitorlástól életével és vérével megvédelmeznie kelljen...de ne higyjétekpolgártársak, hogy a munka befejezve volna. A munka, melyet Deák 1867-ben széles alapokra fektetve megkezdett, csak látszólagosan végeztetett be, az akkori viszonyok, meg a természet rendje nem engedvén a nagy megalkotónak, hogy munkáját elvei teljes keresztülvitele által befejezhessed „Az űr nem nagy, a tátongó mélység keskeny nyílásán keresztül hazafiúi lelkesedéssel nyújtott kéz megszorítható" - írta ugyanitt a Szabadelvű és a Nemzeti Párt politikai ellentétéről. Ő nemcsak kezet nyújtott, de át is lépett „a tátongó mélység" fölött. Pontos adatunk nincs rá, hogy mikor sodródott a szabadelvűek közé, de annyi bizonyos, hogy az 1896. évi választások előtt már szabadelvű képviselőként merült föl a neve. A választások előestéjén erről a következőket írta: „A választási küzdelmek elé nyugodtan és csupán a választópolgár érdeklődésével nézek. Még néhány hete úgy volt, hogy aktív szerepem lesz, de a sors kereke egyet fordulván jelöltségem végleg elmaradt. Én őszintén szólva örülök ennek. Ha teljesül reményem és tervem, ami ma felette valószínűnek látszik, és ha néhány hét múlva a megye főjegyzője lehetek, hogy azután nem sokára az alispáni széket foglaljam el, úgy kétségtelen, hogy jövő pályám ezáltal oly biztos és kedvező irányba fog fejlődni, miszerint mindazt, mit eddigi munkálkodásommal elvetettem, bőven fogom egykor learatni. A képviselői mandátum pedig fennmarad számomra az időre, amidőn már mint teljesen kész férfi remélhetőleg némi öntudattal fogom kereshetni, amidőn a jelöltség alapja nem csupán a jóakarat és remény, hanem az elismerés és megérdemlett bizalom lesz.

459 Politikai pályájának első lépcsőfokait tehát a vármegyei tisztségekben vélte megtalálni, és ehhez - hozzá közelebb álló erős politikai csoportosulást nem találva - a Szabadelvű Párt támogatását vette igénybe. A párttagsággal vállalt elvi megalkuvásának határait azonban már 1896-ban kijelölte naplójában: „Sokszor illettek már váddal, hogy nem vagyok őszinte szabadelvűpárti. Nos hát számot Napló I. 52-53.pp. Napló I. 441.p.