Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay János leszármazottai
artézikat." Ezekért kért kártérítést, és kérte, hogy a viszonyítást a 33 hold szántó értékéhez mérjék. Kérelmét rövid úton elutasították. 387 Návay Gézám, Makón, ismerősöknél húzta meg magát. Egy alkalommal, 1963-ban, szállásadója lakóházát eladta a makói Lenin tsz-nek. Az általa használt szobából anélkül, hogy neki megfelelő cserelakást ajánlottak volna fel, bútorait egy udvari sufniba kirakták, így ő is kénytelen volt odaköltözni. Az ügyben birtokháborítás miatt feljelentést tett, de a nyomozást az ügyben megtagadták. 388 1967-ben a legnagyobb nyomorban halt meg. Felesége zábori Záborszky Sarolta (Korompa, 1899. április 14. t Budapest, 1949.) Családjuk nem született. Návay János 9 7 és Baross Ludovika negyedik gyereke Kornelius (1842-1915). 1867-ben Csanád megye tiszteletbeli aljegyzője. 1871-től haláláig Csanád megye törvényhatósági bizottságának a tagja. 389 Ö birtokolta a Szárazérrel átszelt erdőt, amit róla elnevezve ma is „Kornél-erdőként" hívnak. Mániákusan gyűjtötte a ritka fákat, növényeket, virágokat. Jónéhányat közülük ő honosított meg. Erdejének és a Szárazér partjain kialakított kertjének messze földről csodájára jártak. A szegedi József Attilla Tudományegyetem Füvészkertjében most is pompázó, a hinduk szerint lótusz vagy „padma" virágot, Návay Kornél™ ártézivizes tavából 1932-ben telepítették Győrffi István botanikus professzor igazgatósága alatt a füvészkertbe. Győrffi egyik tanulmányában részletesen ismertette a Kornél erdő ritkaságait. Az indiai lótusz már 1944-ben eltűnt az erdi tóból. Halála után az erdőt haszonbérletbe adták ki a Wolfinger testvéreknek, akik a nagyközönség elől be akarták azt zárni. Ezen többen felháborodtak. Végül a megye segítségével úgy oldották meg a helyzetet, hogy az erdő látogatását a bérlők engedélyéhez kötötték. 1927-ben arról jelent meg újságcikk, hogy a Kornél erdőben tüdőszanatóriumot kellene létrehozni. 1945-ben az erdő Földeák község tulajdonába került, ahogy lehetett, óvták, abból csak engedéllyel és szigorú felügyelettel lehetett fát kitermelni. 1946-ban azonban megjelent az orosz hadsereg, akik önhatalmúlag válogatás nélkül irtották az erdőt és szállították el a fákat. A Kornél-erdő, ha nem is eredeti szépségében, de ma is közkedvelt pihenő- és kirándulóhely. 390 7 CSML. Csongrád Megyei Tanács iratai. Mezőgazdasági osztály. 614/F/5-143/1954. ' CSML.ML. Makói Ügyészség iratai. XXV.5. B. 10199/1963. J CSML.CSL. IV.B.252.a. Csanád Vármegye Bizottmányának iratai. Bizottmányi jegyzőkönyvek. 16/1867-59/1867,jkv. } MABOSZ Hírlevél. IV. évf. 3.sz. 1977. szeptember. Marosvidék. 1927. április 2, július 20. CSML.ML. Központi Járás Főjegyzőjének iratai XXI. 15. 164/1946.
