Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)

Návay Pál leszármazottai

állítottak fel. Ezt az egységet sejtszerűen fejlesztették tovább. Az új tagot csak a beszervező ismerte. Ezzel a módszerrel valódi vagy hamis néven a behívó elől menekülők, később már katonaszökevények, menekülő zsidók, politikai menekültek csatlakozásával ellenálló egységek alakultak ki. A nyilas hatalomát­vétel után az egység a Nemzeti Ellenállási Mozgalom parancsnoksága alá került. Budapest ostroma után munkahelyének gyakorlatilag megszűnt a tevékenysége. Ennek ellenére az intézmény fennmaradt mint a korábbi Közellátási Miniszté­rium alá rendelt hivatal. Eleinte hetente, később csak a fizetési napokon jelent meg a munkahelyén, az amúgy semmit sem érő miipengős fizetéséért. A megélhetés anyagi feltételeinek biztosítására a legkülönbözőbb tevékenysége­ket folytatta. Cserekereskedéssel (csencseléssel) foglalkozott. Ruhaneműt vitt vidékre, cserébe tartós élelmiszert hordott haza. Máskor megbízásból a Hungária szálló romjai között egy hölgynek a bombázáskor ottmaradt aranyait kutatta. Aztán egy volt textilkereskedő készleteiből megmaradt árut árulta vidéken jutalékért, de dolgozott krupiéként illegálisan működő szerencsejáték kaszinó­ban stb. Lakásukba -két szobába- harminc szovjet katonát szállásoltak el átmenetileg. Az országos és családi tragédiák közepette 1949-es házasságkötéséig állandó rettegést jelentett számukra az otthon megőrzése a család kizárólagos használatá­ban. Állandóan sanda szándékokkal próbálkoztak a lakás részbeni kiigénylésével, társbérletesítésével. Ennek elhárítására időről időre más és más rászoruló, társa­dalmilag lehetetlenné tett és kisemmizett, „deklasszált" embereket fogadtak és jelentettek be. Ezzel részben segítettek másokon, másrészt a bejelentettek olyan lakólétszámot biztosítottak a lakásban, amely a hatósági kényszerbejelentés vagy a kiutalás lehetőségét kizárta. Az 1945-ös választások alkalmával a Mária Valéria telepen létesített választási körzetben volt a Független Kisgazdapárt megbízottja mint választási biztos. 1947-ben már a Pfeiffer párt választási biztosaként működött a IX. kerület Ráday u. 15-ben a Boda vendéglőben létesített választási irodában. 1945. augusztus 8­án a Magyar Közellátási Minisztérium Igazoló Bizottsága igazolta. Ennek ellenére 1945. november l-jén munkahelyén „B" listázták, átmenetileg munkanélküli lett. 1946. márciusában a Hangya Szövetkezet Tóth Kálmán utcai konzervgyárában tanoncszerződést kötött. Középiskolai végzettségét figyelembe véve 1947 tavaszán felszabadult. Ettől kezdve szakmunkásként dolgozott tovább. Szakmai szempontból a kornak és abban személy szerinti helyzetének megfelelően változatosan, néha viharosan alakult pályafutása. A segédlevél meg-

Next

/
Thumbnails
Contents