Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Tamás, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc főispánja
birtok telekkönyvileg átíratik nevére, gyermekeinek hű alattvalókká és derék honpolgárokká neveltetése, a vagyonnak gyarapítása igényel, s így ezen átíratás nem csak megengedhetőnek, hanem kívánatosnak is ajánltatik." A támogatások ellenére ezt a kérést Ferenc József nem teljesítette. A kedvezőtlen döntésről Návay Tamásné 57 1857. decemberében kapott értesítést. 295 Návay Tamás?- fogságából szabadulva visszatért megyéjébe. Csanád megye főnöke, Nábráczky Antal 1852 augusztusában értesítette a makói szolgabíróságot arról, hogy Návay? 7 kegyelmet kapott. Nábráczky egyúttal előírta, hogy a volt elítélt tartózkodási helyét csak engedéllyel hagyhatja el, ellene elrendelte a politikai magaviselete szempontjából való felügyelet alá helyezést. Végül utasította a szolgabírót, hogy a megfigyelésekről az időszaki jelentéseket terjessze föl hivatalához. 296 A következő években rendre megérkeztek a jelentések a „forradalomban kompromittált egyénekről" a megyefőnökhöz. Ezekben Návayról 57 a következőket jelentették: „csendes, magaviselete csendes és biztos." Alakhelyelhagyási tilalmat csak 1854 júliusában oldották fel, azután, hogy a lojalitás! nyilatkozatot aláírta. 297 Ebben az időben, ahogy azt későbbi méltatói írták, „háza a hallgatás szomorú napjaiban találkozó helye lett a hazafiaknak, ő pedig a társadalmi élet megteremtésén s a gazdászat fellendítésén fáradozott." 298 1853-ban nem várt esemény zavarta meg a Návay család életét. Június 12-én a Tisza-Maros árterében, a Rétben élő betyárok Rózsa Sándor vezetésével kifosztották Földeákon Návay Tamást?- és Návay Károlynét? 2 . Az esetről az 1872es szegedi „rémper" (Rózsa Sándor és társai elleni büntetőper) tárgyalási anyaga alapján részletesen tudósított a „A Hon" című lap: „Az 1853. évi június 22-én déli 12-1 óra tájban Návay Tamás 57 úr földeáki birtokán, mely a mondott időben messzeterjedő tiszai vízáradással volt körülvéve, három csónakon 11 fölfegyverzett rabló jelent meg, kik a csónakból kiszállva kétfelé oszlottak, s míg kettő közülük özvegy Návay Károlyné 5 2 úrhölgy lakóházához ment, a többiek Návay Tamáss? házába nyomultak, s ott a cselédség összehajtása után, midőn Návay Tamás 57 az ebédről fölugorva a folyósóra lépett, őt a rablók közül hárman megragadták, s a szobába visszatolva, karika gyűrűjének lerángatása után kezeit hátrakötözték s kulcsainak és pénzének előadására ' 5 CSML.CSL.IV.B.157.tv.sz. 10.VII.1857., Nlt. 53, 54, 55., 16 CSML.CSL.IV.B.162.a.Szb. 88/1852. Elnöki sz. 17 U.o., Békés Megyei Levéltár. IV.B.152.a. Elnöki iratok. 1176/1854.VII.21. 18 Barna-Sümeghy. 144.p.
