Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)
Návay Tamás, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc főispánja
A szélső baloldalhoz tartozott.'* 67 Návay Tamás 5 ? hazatért megyéjébe, ahol az ellenzék elismert vezéralakja lett. 268 Az 1842. évi megyei tisztújítás alkalmával másodalispánná választották. 269 A hároméves hivatali ciklus letelte előtt, egy közgyűlési vita után, 1844. december 2-án lemondott hivataláról, és azt a megyei karok és rendek „minden oldalról tett őszinte felszólításai" ellenére sem foglalta el újra. 270 Közben Csanád megye 1843. december 12-én tartott közgyűlésén a Návay nemzetség nevében egy kórházi ágy fönntartására ezer ezüstforintos örökalapítványt tett úgy, hogy a betegkijelölés joga kizárólag a családot illette meg. 271 Mint magánember továbbra is a megyei politikai közélet és az ellenzék vezetője maradt. Ezt bizonyítja az a két levél, amelyeket gróf Batthyány Lajos intézett hozzá 1847. április 20-án, illetve augusztus 28-án. Első levelében beszámolt Batthyány a március 15-i pesti ellenzéki nagygyűlésről és az ott elfogadott ellenzéki programjavaslatról. Egyúttal a következőket kérte Návaytól??: „A politikai rokonszenv és személyes barátság bizalmával kérjük tehát fel Kegyed ismeretes buzgalmát: méltóztassék vidéken elvbarátaink körében fáradhatatlan erélyével eszközölni, hogy az ellenzéki kör... mentül több ellenzéki tagok csatlakozásával gyorsan szaporodjék." Batthyány második, augusztusi levelével együtt megküldte Návay Tamásnak?? az 1847. június 6-7-én országos gyűlésen Pesten elfogadott, Kossuth által tervezett, de Deák Ferenc megfogalmazásában elkészített Ellenzéki Nyilatkozatot, azzal a kéréssel, hogy „az azokban foglalt elveket megyéjében, Csanádban terjeszteni, és azoknak életbe léptetését telhetőleg eszközölni szíveskedjék" Megjegyezte, hogy a központi választmány őt, valamint Rónay Jánost bízná meg egy a megyében megalakulandó választmány vezetésével, valamint az állandó kapcsolattartással. 272 Az 1848. évi márciusi események híre néhány napos késéssel érkezett meg Makóra. Csanád vármegye március 20-án tartott közgyűlésén megalakult a közcsendi bizottmány mint a megye legfőbb igazgatási szerve. Elnökévé Návay Tamást 5 ? választották. A bizottmány elsődleges feladata közé tartozott a nemzetőrség megszervezése, valamint a megye községeiben a bizottságok megalakítása MOL.I.58. (Köszönöm a fordítást Pálmány Bélának!) ' 8 CSML.CSL.kgy.jkv. 1839. május 13. 903.sz. ,y CSML. Csanád '° CSML.CSL.kgy.jkv. 2660/1844. '» CSML.CSL.kgy.jkv. 3634/1843. ' 2 Návay lt.
